MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM
A továbbiakban röviden áttekintem azokat a Felügyelet által gyakorolt állami, közjogi funkciókat, amelyek a Bszt-ben megfogalmazást nyertek és befolyással bírnak a befektetési szolgáltatási jogviszony keletkezésére, módosulására illetve megszűnésére. 2.2.1. Engedélyező funkció A Felügyelet elsődleges hatósági funkciója a befektetési szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez kapcsolódik, hiszen valamennyi befektetési szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatás engedélyhez kötött tevékenység, azokat kizárólag a Felügyelet által kiállított engedély birtokában lehetséges elkezdeni és kifejteni. A befektetési szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adható ki a kérelmező befektetési vállalkozásnak. Tevékenységi engedélyért csak olyan részvénytársaság folyamodhat, amely megfelel a jogszabályi kritériumoknak. A felügyeleti engedély az Európai Unió területére kiterjedő hatályú. 197 Az „uniós hatály” valamennyi, az uniós tagállamok illetékes felügyelete által kiadott engedély sajátja, tehát bármely uniós tagállamban kiadott engedély alapján a magyar tőkepiacon lehetőség van befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások nyújtására. 198 197 A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít. Bszt. 27. § (3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély tehát „egységes európai útlevélként” funkcionál, mivel ez alapján valamennyi befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenység az Európai Unió tagállamaiban, valamint az Egységes Gazdasági Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó államokban is végezhetők. Az egyéb végezhető tevékenységek körében említettek végzése csak a Magyar Köztársaság területén lehetséges, viszont ezek esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye. 198 Nem kell a Felügyelet engedélye annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. Bszt. 27. § (2) Az Európai Unió tagállamaiban, valamint az Egységes Gazdasági Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó államokban kapott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedély alapján tehát a Magyar Köztársaság területén is 148
A Felügyelet nemcsak az engedély megadásánál, azaz a tevékenység megkezdésekor vizsgálja az engedélyhez szükséges feltételek fennállását, hanem folyamatosan ellenőrzi azokat, és a későbbiekben, ha változást észlel – a törvényben meghatározott feltételek esetén – felfüggesztheti és visszavonhatja az engedélyt. 199 A szigorú állami kontroll nagymértékben befektető-védelmi célokat szolgál, de természetesen nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy a tőkepiacon megvalósuló tőkeáramlás, és az annak jogi kereteket biztosító befektetési szerződések olyan nagy jelentőséggel bírnak az ország gazdasága számára, amelybe az állam erőteljesen kíván beavatkozni, és ez az állami jelenlét legerőteljesebben úgy biztosítható, ha állami szerv engedélyétől függ a tőkepiacon kialakuló minden „befektetési aktus”, ha befektetésre irányuló jogviszony nem is keletkezhet és nem is maradhat fenn hatósági engedély nélkül. 2.2.2. Nyilvántartási funkció A Felügyelet folyamatos nyilvántartást vezet a befektetési vállalkozásról. Ebben a körben többek között nyilvántartja a befektetési vállalkozások nevét, székhelyét, tőkemegfelelési mutatóikat, működésük megkezdésének időpontját, a számukra kiadott tevékenységi engedélyeket, a befektetési vállalkozások, a közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségük teljesítésére szolgáló közzétételi helyeket. A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi a befektetési vállalkozások működését törvényességi szempontból, ezen belül elsősorban a befektetési vállalkozásokról szóló törvény előírásainak maradéktalan betartását. Ennek érdekében meghatározott adatok kezelésére is jogosult. Ez az adatkezelés nemcsak a befektetési vállalkozás végezhetők e tevékenységek, illetőleg nyújthatók e szolgáltatások, azonban a megkezdésüket egy értesítési eljárásnak kell megelőznie. Az értesítési eljárást a tevékenység végzésére, illetve a szolgáltatás nyújtására jogosító engedély módosítása esetében is alkalmazni kell. Azon külföldiek számára, akik székhelye nem az Európai Unió tagállamában és nem is az Egységes Gazdasági Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó államok valamelyikében van, a befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és a kiegészítő szolgáltatás nyújtása csak fióktelepen keresztül lehetséges. 199 Bszt. 31. § 149
- Page 98 and 99: megbízott kezelésére bízott, ha
- Page 100 and 101: A Tőkepiaci törvény lényegében
- Page 102 and 103: meg a várt eredményt. Emellett a
- Page 104 and 105: utasítás esetén, - már amennyib
- Page 106 and 107: kötelezettség), bizonyos ismérve
- Page 108 and 109: Ezt a megállapítást támasztja a
- Page 110 and 111: A jogviszony szerkezete két irány
- Page 112 and 113: szerződések és a bizományi szer
- Page 114 and 115: 2.2.1.2. A limitár betartásának
- Page 116 and 117: Ezt fenntartja a Javaslat is, amiko
- Page 118 and 119: költségeket. A díj magában fogl
- Page 120 and 121: etekintetben is érvényesülő sza
- Page 122 and 123: A megbízó kötelezettségét a ha
- Page 124 and 125: Összegzésként - a bizományi tev
- Page 126 and 127: III. FEJEZET A LETÉT ÉS A BEFEKTE
- Page 128 and 129: egybe, utóbb a letéteményes csak
- Page 130 and 131: 1.1.3.Értesítési kötelezettség
- Page 132 and 133: 1.1.6. Zálogjog A letéteményest
- Page 134 and 135: 3. A gyűjtő letét Új intézmén
- Page 136 and 137: értékpapírok átruházásához),
- Page 138 and 139: követelményeket. Azt pedig, hogy
- Page 140 and 141: pénzpiaci alapnál 189 (utóbbiná
- Page 143 and 144: I. FEJEZET A befektetési szolgált
- Page 145 and 146: Az elméleti alapozás érdekében
- Page 147: erejű rendelkezésekben, előírá
- Page 151 and 152: Összegzésként - megállapíthat
- Page 153 and 154: A szerződési szabadság megítél
- Page 155 and 156: találta és érvényesítette. Enn
- Page 157 and 158: a magánautonómia széles körű e
- Page 159 and 160: szerződéstípusokat választani,
- Page 161 and 162: megítélésem szerint nemcsak a t
- Page 163 and 164: 2. A szerződéskötés Megbízási
- Page 165 and 166: 2.1.2. Keretszerződés A befektet
- Page 167 and 168: IV. FEJEZET A SZERZŐDÉS MEGSZŰN
- Page 169: IV. RÉSZ A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTA
- Page 172 and 173: láttuk - 1991-ben jelent meg elős
- Page 174 and 175: A befektetési alapkezelő fő tev
- Page 176 and 177: kell minden olyan információt, am
- Page 178 and 179: alapkezelőnél és a forgalmazón
- Page 180 and 181: saját tőkéjét sem fektetheti be
- Page 182 and 183: alapkezelő kizárólag elhárítha
- Page 184 and 185: alapkezelő társaság utasításai
- Page 186 and 187: 4.4. Az ingatlan értékbecslő jog
- Page 188 and 189: lehet, ami azt jelenti, hogy a befe
- Page 190 and 191: újabb befektetési jegyeket kívá
- Page 192 and 193: mégpedig bármikor visszaválthat
- Page 194 and 195: esetén viszont nem határozzák me
- Page 196 and 197: megszüntetni az alapot. Ha az alap
A Felügyelet nemcsak az engedély megadásánál, azaz a tevékenység<br />
megkezdésekor vizsgálja az engedélyhez szükséges feltételek fennállását, hanem<br />
folyamatosan ellenőrzi azokat, és a későbbiekben, ha változást észlel – a törvényben<br />
meghatározott feltételek esetén – felfüggesztheti és visszavonhatja az engedélyt. 199<br />
A szigorú állami kontroll nagymértékben befektető-védelmi célokat szolgál, de<br />
természetesen nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy a tőkepiacon<br />
megvalósuló tőkeáramlás, és az annak jogi kereteket biztosító befektetési<br />
szerződések olyan nagy jelentőséggel bírnak az ország gazdasága számára, amelybe<br />
az állam erőteljesen kíván beavatkozni, és ez az állami jelenlét legerőteljesebben úgy<br />
biztosítható, ha állami szerv engedélyétől függ a tőkepiacon kialakuló minden<br />
„befektetési aktus”, ha befektetésre irányuló jogviszony nem is keletkezhet és nem is<br />
maradhat fenn hatósági engedély nélkül.<br />
2.2.2. Nyilvántartási funkció<br />
A Felügyelet folyamatos nyilvántartást vezet a befektetési vállalkozásról. Ebben a<br />
körben többek között nyilvántartja a befektetési vállalkozások nevét, székhelyét,<br />
tőkemegfelelési mutatóikat, működésük megkezdésének időpontját, a számukra<br />
kiadott tevékenységi engedélyeket, a befektetési vállalkozások, a közzétételi,<br />
nyilvánosságra hozatali kötelezettségük teljesítésére szolgáló közzétételi helyeket. A<br />
Felügyelet folyamatosan ellenőrzi a befektetési vállalkozások működését<br />
törvényességi szempontból, ezen belül elsősorban a befektetési vállalkozásokról<br />
szóló törvény előírásainak maradéktalan betartását. Ennek érdekében meghatározott<br />
adatok kezelésére is jogosult. Ez az adatkezelés nemcsak a befektetési vállalkozás<br />
végezhetők e tevékenységek, illetőleg nyújthatók e szolgáltatások, azonban a megkezdésüket egy<br />
értesítési eljárásnak kell megelőznie. Az értesítési eljárást a tevékenység végzésére, illetve a<br />
szolgáltatás nyújtására jogosító engedély módosítása esetében is alkalmazni kell. Azon külföldiek<br />
számára, akik székhelye nem az Európai Unió tagállamában és nem is az Egységes Gazdasági<br />
Térséget létrehozó szerződés részes felei közé tartozó államok valamelyikében van, a befektetési<br />
szolgáltatási tevékenység végzése és a kiegészítő szolgáltatás nyújtása csak fióktelepen keresztül<br />
lehetséges.<br />
199 Bszt. 31. §<br />
149
Change language