MISKOLCI EGYETEM

erejű rendelkezésekben, előírásokban megvalósuló elemei is befolyásolták illetve
meghatározták. Az állam jelenléte a szerződéses viszonyokban, azonban nemcsak a
szocialista, hanem a piacgazdaság viszonyai között is tetten érhető 195 . Az államnak
közigazgatási szervei keresztül egy sor új feladatot kellett megoldania. „A
közigazgatási szervek cselekvése új területekre hatolt be, ami maga után vonta a
közjogi jellegű szabályok alkalmazását, ugyanakkor a közigazgatási szervek gyakran
használták fel feladataik ellátása során a magánjog intézményeit, elsősorban a
szerződéseket. E kettős irányú mozgás hatására elmosódtak a köz- és a magánjog
határvonalai: a közjog teret nyert a magánjoggal szemben, a közjogi szabályok
behatoltak a magánjog területére, de egyidejűleg kiszélesedett a magánjog
szabályainak alkalmazási köre, a közigazgatási szervek magánjogi formákat
választottak.” 196 Harmathy Attila e gondolatmenetének megfelelően a közigazgatási
szerződéseket veszi vizsgálat alá, ezen belül is a közszolgáltatásokat és az állami
megrendeléseket, mint a közigazgatási szerződések két legjelentősebb területét.
2.2. A befektetési szolgáltatások szabályozásának közjogi jegyei
A befektetési szolgáltatásokra irányuló jogviszony tekintetében azonban az állami
jelenlétnek nem ezek a megnyilvánulásai érvényesülnek. E területen ugyanis nem
arról van szó, hogy az állam magánjogi formákat alkalmaz, hanem nagyon is közjogi
eszközöket használ. A tőkepiac működése, a befektetési szektor az állam által
erőteljesen felügyelt és ellenőrzött terület (ami indokolja és igazolja a befektetési
szolgáltatások jogforrásaiban megjelenő közjogi elemeket). Az állam e kontrollt
biztosító felügyeleti tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mint
hatóság által gyakorolja. Ennek az állami szervnek a befektetési szolgáltatások
nyújtása terén olyan funkciói vannak, amelyek alapvetően determinálják a szerződő
felek jogviszonyát, hiszen e kapcsolatban az egyik szerződő fél léte, keletkezése és
megszűnése, az által nyújtható szolgáltatások köre, illetve a nyújtható szolgáltatások
lehetőségének megszüntetése, – amely adott esetben a fennálló szerződéses
viszonyok megszüntetésével jár – mind az állami szervtől függ.
195 Lásd bővebben Harmathy Attila fent jelölt művében, amely részletes és alapos elemzése bizonyítja,
hogy a szélesen értelmezett szerződés felfogások a német, francia, angol és amerikai
jogirodalomban meglehetősen elterjedtek voltak a 70-es években.
196 Harmathy: idézett mű 62. p.
147