MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
a.) a közjog megtelik olyan elemekkel, amelyek idegenek a hagyományos<br />
igazgatási jogtól, és a civilisztika szintén megtelik a civilisztikától eredetileg idegen<br />
elemekkel,<br />
b.) a jogágazatok közötti válaszfalak sok vonatkozásban cseppfolyóssá válnak,<br />
a komplex jogviszonyok folytán különböző jogágazatok joganyaga együttesen,<br />
összefonódva hat egységes gazdasági és más célok megvalósítására,<br />
c.) maga a jogágazati tagozódás sokat veszít jelentőségéből, és a jogi elemek<br />
sokkal közvetlenebbül kapcsolódnak gazdasági folyamatokhoz.<br />
Összegezve tehát megállapítható, hogy a társadalmi célok elérése egyre<br />
szélesebb körben igényli a hagyományos jogágazatok eszközeinek komplex<br />
bevetését. 193<br />
A közjog és a magánjog elmeinek együttes megjelenése egy jogintézmény<br />
szabályozása során tehát nem újkeletű jelenség.<br />
A probléma gyökerei a magánjogi szerződések funkciójának megváltozásában<br />
keresendők. A magánjogi szerződések szabályozásában a XIX. századhoz<br />
viszonyítottan lényeges változások következtek be, tekintettel arra, hogy a száz évvel<br />
későbbi szerződések már teljesen más gazdasági kapcsolatokat rendeztek. Korunk<br />
szerződéses viszonyaiban sokkal elterjedtebbek – a XIX. századi szerződéses<br />
viszonyokhoz képest – a tartós kapcsolatok, a szoros együttműködés, ebből<br />
következően a szerződéses kapcsolatok szervezése sokkal nagyobb hangsúly kapott,<br />
sőt széles körben elterjedtek az olyan szerződések, amelyek már nem is az<br />
árforgalmat, hanem a szerződő felek együttműködését szabályozzák. A szerződések<br />
nagyobb léptékű – nem csak a szerződő felek közötti eseti kapcsolatkénti –<br />
értelmezése, a szerződés funkciójának átfogóbb, kiterjesztőbb megrajzolása vezetett<br />
az olyan elméletek kialakulásához, amelyek a szerződéseket a hagyományos közjogmagánjog<br />
megkülönböztetés nélkül határozza meg, illetve a szerződések<br />
társadalmasodásáról, közjogiasodásáról beszél. 194 A szocialista gazdasági viszonyok<br />
között különösen jellemző volt, hogy a szerződő felek közötti jogviszonyt nemcsak a<br />
szerződésben szereplő kikötések, hanem az állami beavatkozás különböző kötelező<br />
193 Eörsi Gyula: Jog-gazdaság- jogrendszer-tagozódás. Akadémia Kiadó Budapest, 1977. 73-78. p.<br />
194<br />
Harmathy Attila: Szerződés, közigazgatás, gazdaságirányítás. Akadémia Kiadó, Budapest,<br />
1983.130-131. p.<br />
146
Change language