21.10.2014 Views

MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Az elméleti alapozás érdekében idézzük Asztalos Lászlót, aki a jogviszonyok<br />

körében a jogágak vegyülésének sajátosságaival foglalkozik a Polgári jogi alaptan<br />

című művében.<br />

„A gazdasági-társadalmi viszonyok megváltozása következtében ténylegesen<br />

kialakulnak a polgári jogban olyan komplex viszonyok, amelyek súlypontja, vagy<br />

egyik oldala ugyan polgári jog, de másik oldala vagy éppen súlypontja egy más<br />

jogterületre esik. A hagyományos viszonyok felbomlásának vagyunk tanúi, amikor<br />

alig van olyan polgári jogi jogviszony, amelybe ne szüremkednék be más jogterület<br />

sajátossága. Így a polgári jogban alapvetően kétféle szerkezetű jogviszonnyal<br />

találkozunk. Egyrészt az áruviszonyok vonatkozásában abszolút és relatív<br />

szerkezettel (amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást, átmennek egymásba,<br />

felváltják egymást), továbbá komplex jogviszonyokkal.<br />

Ezek lehetnek:<br />

a) eleve komplexként több jogterületre kiható viszonyok,<br />

b) súlypontilag polgári jogi, de más jogterületektől befolyásolt és átszőtt, csak<br />

komplexitásukban megérthető viszonyok,<br />

c) súlypontilag más jogterületre tartozó, de polgári joggal befolyásolt komplex<br />

jogviszony, amely ugyancsak a maga egységében és különneműségeiben<br />

értelmezhető csak.<br />

A viszony jellege tehát már a polgári jogban sem kizárólagos, s nem is<br />

feltétlenül meghatározó. De még mindig a legalkalmasabb a rendszerezésre. A<br />

viszonyok sokrétűsége vonja maga után a szakadatlan komplexitást, belső és külső<br />

összefüggések szakadatlan tisztázását.” 192<br />

A jogviszonyok komplexitásának kérdésköréhez kapcsolódóan Eörsi Gyula<br />

szellemi hagyatéka is nyújt muníciót, mivel ezzel kapcsolatosan is maradandó<br />

megállapításokat tett.<br />

Szerinte a közjog-magánjog dichotómiájának bomlása a jogágazatok egymás<br />

közötti viszonyára is kihat. Komplex jogviszonyok és jogintézmények jöttek létre,<br />

amelyekben a két nagy jogág elemei vegyülnek. E folyamatnak Eörsi a következő<br />

főbb követelményeit, következményeit határozta meg:<br />

192 Asztalos László: Polgári jogi alaptan a polgári jog elméletéhez. Akadémia Kiadó Budapest, 1987.<br />

155-156. p.<br />

145

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!