MISKOLCI EGYETEM

I. FEJEZET
A befektetési szolgáltatások szabályozása
1. A szabályozás kötelező vagy eltérést engedő jellege
1.1. Diszpozitivitás és kógencia a szerződések körében általában
Attól függően, hogy a polgári jogi norma rendelkező részében meghatározott
magatartástól az alanyok számára megengedett-e az eltérés lehetősége, avagy sem, a
jogi norma diszpozitív, vagy kógens jellegű lehet. (A kettő határán pedig
klaudikálóan kógens 190 szabályok helyezkednek el.) Diszpozitív szabályozás
esetében az alanyoknak módjukban áll a jogviszonyukat a saját, egyéni céljaiknak,
érdekeiknek megfelelően – a jogszabályban foglaltaktól eltérően, gyakorlatilag attól
függetlenül – szabályozni. A kógens szabályok viszont mindenképpen kifejtik
hatásukat, mindenképpen érvényre jutnak, mivel ezektől a szabályoktól a felek még
közös akarategységgel sem térhetnek el.
A magánjog és ezen belül a polgári jog keretébe tartozó szabályokat a
diszpozitivitás jellemzi. A diszpozitív szabályozással kapcsolatos követelményeket
az Új Polgári Törvénykönyv Koncepciójának kidolgozása kapcsán az alábbiakban
foglalta össze Vékás Lajos. „A magántulajdonon alapuló magánautonómia és a
szerződési szabadság egyik legfontosabb normatív következménye a szerződési jogi
szabályok diszpozitív jellege. A diszpozitív szabályok megnyitják a lehetőséget a
feleknek, hogy szerződéses viszonyuk konkrét körülményeit a lehető legnagyobb
mértékben figyelembe tudják venni a szerződés feltételeinek meghatározásánál.
Ahhoz, hogy a diszpozitív szabályok minél teljesebben és tökéletesebben tölthessék
be ezt a szerepüket, megalkotásuknál a felek szerződési pozíciójára, kölcsönös
érdekeire és főként a szerződéses tranzakció kockázataira kell figyelemmel lenni.
Emellett a diszpozitív jognak a szerződéses kockázatok elosztásáról olyan
190 Az ilyen jogi normák esetében lehetőség van a normától való eltérésre, de csak egy irányban, az
egyik fél - általában a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fél, pl. fogyasztó, biztosított, stb. -
érdekében
143