MISKOLCI EGYETEM

4. A téma feldolgozásának módszere
Dolgozatom első részét a befektetési szolgáltatás intézményének bemutatása képezi a
lényegi sajátosságok elemzése útján oly módon, hogy egyben megkísérlem a
befektetési szolgáltatások szabályozásnak több síkú összehasonlítását.
a) A komparativitás egyik vonala az időbeli sík, vagyis a befektetési
szolgáltatások szabályozásának fejlődési ívét kívánom megrajzolni úgy, hogy az
adott tárgyra vonatkozóan megjelent jogforrások szabályozását egybevetem,
érzékeltetve, hogy milyen mértékben fejlődött, változott és szélesedett a befektetési
szolgáltatások szabályozási köre 1990-től 4 napjainkig.
b) A dolgozatban ezt követően az összehasonlítás másik síkjában
vizsgálódom, nevezetesen a befektetési szolgáltatások kötelmi jogi kapcsolódási
pontjainak feltérképezése keretében a megbízási, a bizományi, és a letéti szerződés
egyes olyan elemeinek a meghatározására törekszem, amelyek a befektetési
szolgáltatások nyújtása során érvényesülnek, mivel felfogásom szerint alapvetően e
három szerződéstípus jegyei keverednek a befektetési szolgáltatások nyújtására
irányuló kötelmekben. 5 Emellett rámutatok arra is, hogy a befektetési szolgáltatási
szerződés nem egyenlő a megbízási, bizományi és letéti szerződés összességével,
hiszen számos olyan speciális, egyedi ismérvet határoz meg a jogalkotó, amely csak
a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozik, és vannak olyan jegyek is,
4 A befektetési szolgáltatások szabályozásának csírái az 1990. évi VI. számú törvényben jelennek első
ízben jogunkban, ugyanis e törvény 35-37. §-aiban rögzített értékpapír bizomány szabályaiban
valójában már a későbbi befektetési szolgáltatásnak minősülő ügylet fogalmazódik meg, azonban a
befektetési szolgáltatás, mint kategória ekkor még nem ismert jogunkban.
5 Nem kétséges számomra, hogy vannak más szerződéstípusok, mint a számlaszerződés illetve az
ügynöki szerződés, amelyek szerepet kapnak vagy kaphatnak a befektetési szolgáltatások nyújtása
során. Ezekkel nem kívánok külön foglalkozni, illetve csak oly módon, mint a befektetési
szolgáltatásokat szabályozó jogszabály, amely befektetési szolgáltatásként minősítette az ügynöki
tevékenységet, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatásként jeleníti meg az értékpapírszámla
vezetést és az ügyfélszámla vezetést.
A jogirodalomban pedig ismeretes olyan nézet is, amely a vállalkozási szerződés egyes
ismérveinek megjelenését is lehetségesnek tartja.
Lásd: Sándor István: A vagyonkezelési szerződés. In: Új típusú szerződések és azok gyakorlata a
gazdasági életben HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2003. 360-400. p.
14