MISKOLCI EGYETEM

Az értékpapírokkal és értékpapírügyletekkel kapcsolatos jogfejlődést tehát immár 28.
éve követem nyomon, beleértve a jogharmonizációs folyamatokat is, ami indokolja,
hogy dolgozatom témájául az értékpapírjog, illetve az értékpapírügyletek egyik
fontos „szeletét”, a befektetési szolgáltatásokat választottam.
3. A téma jelentősége annak feldolgozatlanságára tekintettel
A tőkepiacon megvalósuló ügyletek jelentős szerepet töltenek be minden ország
gazdaságának működésében és működtetésében, a tőkeáramlásban, azaz a gazdaság
„vérkeringésének” fenntartásában. E terület – szerintem vitathatatlan – fontossága
ellenére ezzel a témával a jogirodalomban nagyon kevesen foglalkoznak. A
kezdetektől figyelemmel kísérem és gyűjtöm az értékpapírjoggal illetve
értékpapírügyletekkel kapcsolatos munkákat. Nemcsak a hazai jogi szakirodalom
körében, hanem az angol és német tanulmányútjaim során is kísérletet tettem erre,
azonban azt tapasztaltam, hogy igen csekély azoknak a munkáknak a száma, amelyek
e témával kapcsolatban jelentek és jelennek meg. A források zöme túl átfogóan, túl
érintőlegesen foglalkozik a tőkepiac intézményeivel. Az egyes konkrét tőkepiaci
ügyletek, ezen belül a befektetési szolgáltatások kötelmi jogi szempontból történő
vizsgálatával pedig más szerzők részéről még nem találkoztam. Ebből következően
egyrészt alappal gondolhatom a dolgozatomról, hogy hiánypótló jellegű, másrészt –
tekintettel arra, hogy az értékpapírjog körében a saját magam által kidolgozott
tananyag alapján önálló szerződésként foglalkozom a befektetési szolgáltatásokkal,
és természetesen publikáltam is e témában – sok esetben kénytelen vagyok a saját
korábbi cikkeim, tanulmányim megállapításaira hivatkozni.
Az értékpapírjog, mint elkülönült jogterület önmagában sem tartozik a
népszerű, széles körben feldolgozott kategóriába, a befektetési szolgáltatások
szabályozásának vizsgálata pedig még az értékpapírjogon belül is fehér foltnak
számít, és nagy kihívást jelent.
13