MISKOLCI EGYETEM

dolgát megőrzésre, akiben megbízik. A letéteményes tehát a dolog őrizetét nem
bízhatja harmadik személyre. Ez alól a tilalom alól jelenleg két kivétel van,
nevezetesen, ha a letevő ebbe beleegyezett illetőleg, ha ez a letevő károsodástól való
megóvása érdekében szükséges. A Javaslat már csak ez utóbbi esetben engedi meg
közreműködő igénybevételét 166 . Az, hogy a harmadik személy igénybevétele
jogszerűen, vagy jogszerűtlenül történt, kihat a jogkövetkezményekre is. A
letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik személy magatartásáért úgy felel,
mintha a dolgot ő maga őrizte volna. Ha a harmadik személy igénybevétele a
károsodás elkerülése érdekében vált szükségessé, akkor a letéteményes nem felel e
harmadik személy magatartásáért, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása,
utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható. Tehát a megbízásnál hasonló helyzetben alkalmazott
kimentési szabály érvényesül. Jogtalanul igénybe vett harmadik személy esetében
viszont a letéteményes minden olyan kárért felelni fog, amely anélkül nem
következett volna be.
A letéteményes a szerződés alapján a dolog birtokát szerzi meg, használatára
főszabály szerint nem jogosult. Természetesen e tekintetben is lehetőség van a felek
eltérő megállapodására. A használatot megengedő kikötés a szerződés letéti jellegét
nem érinti, ha a szolgáltatás túlnyomó eleme az őrizet marad.
1.1.2.Hasznok beszedésének kötelezettsége
A Javaslat új elemekkel bővíti a letét szabályait, mikor kimondja, hogy a
letéteményes köteles a dolog hasznait beszedni, ha a dolog természeténél fogva
hasznot hajt. Ebben az esetben köteles a hasznokkal a letevőnek elszámolni. 167 Ez a
rendelkezés szerintem a letétkezelés Bszt-beli szabályainak áthallása, hiszen ott a
letétkezelő feladata az értékpapírok után járó osztalék, hozam, stb. beszedése, majd
az azokkal való elszámolás.
166 Javaslat VI. Könyv 6:363.§ (3)
167 Javaslat: VI. Könyv 6:363.§ (4) bekezdés
129