MISKOLCI EGYETEM

érvényesítheti., míg más esetben bizonyos követelések még engedményezés nélkül is
érvényesíthetők a megbízó által. Ezt a német jogalkotó azzal indokolja, hogy a
megbízónak a 3. személlyel szemben kiadási igénye van, ezen túlmenően pedig
mivel a megbízó érdekkörében csapódik le a bizományosi tevékenység előnye,
hátránya, kockázata, ezért védelmet kell nyújtani arra az esetre is, ha nincs
engedményezés. A német jogirodalom is tágan értelmezi a megbízó általi
igényérvényesítés lehetőségét, és minden átruházható követelés megbízó általi
érvényesíthetősége mellett foglal állást. Tamás Lajos bár kifejezetten nem mondja ki,
de a bizományi szerződés szabályozásának reformját sürgetve a német megoldást
követhető, és követendő modellnek tartja. 151
A Javaslat a bizományos birtokába került vagyontárgyak tulajdonszerzésének
kérdését tisztázza, mikor kimondja, hogy vételi bizomány esetén a bizományos a
szerződés teljesítése során megszerzett ingó dolog tulajdonát az elszámolás során
ruházza át a megbízóra. Eladási bizomány esetén pedig a megbízó tulajdonát képező
dolog tulajdonjogának az átruházására jogosítja a bizományost.
2.2.2.3. Felmondási jog
A felmondási jog meghatározása sajátosságot mutat, mivel időbeli korláthoz kötött,
nevezetesen a megbízó csak addig az időpontig élhet felmondási jogával, amíg a
bizományos és a harmadik fél között létre nem jön a szerződés. Az adásvételi
szerződés megkötése előtt azonban a megbízó azonnali hatályú felmondással – míg a
bizományos 15 napos felmondási idővel – megszüntetheti a bizományi szerződést. 152
2.2.2.4. Visszautasítási jog
Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér a
megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve ha a bizományos a
megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.
151 Tamás Lajos: i.m. 484-485. p.
152 Ptk.512. § (1) bek.
121