MISKOLCI EGYETEM

etekintetben is érvényesülő szabályok szerint a bizományos a megbízó utasításai
szerint köteles eljárni. A utasítási jog terjedelmére és gyakorlásának módjára nézve
törvényi előírásokat nem találunk. E kérdéssel kapcsolatban szívesen hagyatkozom
Tamás Lajos 150 érdekes vizsgálódására a német jog területén, melyben leszögezi,
hogy a német jogirodalomban sincs egységes álláspont az utasítási jog természete
tekintetében. Három fő irányvonal alakult ki. Az egyik nézet szerint a megbízó
utasítási joga csak a megkötendő szerződés tartalmára vonatkozhat, a másik nézet
szerint a megbízó a megkötendő szerződés bármely kérdésére nézve utasítást adhat,
míg a harmadik nézet a legtágabb terjedelmet biztosítja, amikor azt tartja, hogy a
megbízó utasítása a megbízás teljesítésével kapcsolatban mindennemű kérdésre
irányulhat. Míg jómagam szívesen osztanám ez utóbbi – legtágabb terjedelmet
biztosító – felfogást, azonban ez általános érvénnyel nem mondható ki, hiszen,
megítélésem szerint a megbízó utasítási jogának terjedelme minden esetben a
harmadik féllel kötendő szerződés jellege, sajátossága, és nem utolsósorban a
bizományos speciális szakértelmének függvényében értelmezhető. Különösen így
van ez a befektetési szektorban, a tőkepiacon lebonyolított ügyletek körében. Egy
ilyen – értékpapírra, tőzsdei ügyletre, vagy egyéb befektetési tranzakcióra irányuló
megbízás esetében a megbízót nem illeti és nem is illetheti meg széles körű utasítási
jog, hiszen nincs birtokában az ilyen ügyletekre vonatkozó ismereteknek.
2.2.2.2. A dolog illetve pénzösszeg kiadása iránti jog
A megbízó jogosult az adásvételi szerződés teljesítésével a bizományos birtokába
került vagyontárgyakra illetve pénzösszegre, követelésre.
Mivel azonban a bizományi szerződés alapján kötött szerződés a
bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi, a
megkötött ügyletből származó követeléseket csak maga a bizományos érvényesítheti.
Tamás Lajos szerint azonban helytelen lenne e szabály merev alkalmazása.
Hivatkozik a német jog vonatkozó rendelkezéseire, amely a – magyar joggal
ellentétben – pontos eligazítást tartalmaz és a megbízói igényérvényesítés két esetét
különbözteti meg. az egyik esetben a bizományos által kötött ügyletből származó
követeléseket a megbízó a kötelezettel szemben engedményezés esetén
150 Tamás Lajos: Idézett mű 495. p.
120