MISKOLCI EGYETEM

Ezt fenntartja a Javaslat is, amikor kimondja, hogy „a bizományos akkor áll
helyt mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő
felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta” 141 .
2.2.1.4. Őrzési kötelezettség
Bizományi szerződés alapján, (elsősorban eladási bizomány esetén) sajátos
kötelezettségként terheli a bizományost a megbízótól átvett dolog őrzése.
Etekintetben a bizomány és a letét intézménye érintkezik, „súrolják egymást” a
jogviszonyban. Azonban, ahogy Harmathy Attila a hatályos Ptk. Magyarázatában
kifejti „Az őrzés ilyenkor nem külön letéti szerződés alapján áll fenn, hanem a
bizományi szerződésből következik. … Ennek ellenére bizonyos kérdésekben
figyelembe lehet venni a letét szabályait is ott, ahol a bizományi jogviszony
természetével ezek összeegyeztethetők, és ahol a tv. hallgatása ezt indokolttá teszi.
Így például számításba vehető a tv-nek a letett dolog kezeléséről szóló 464.§ (1)
bekezdése. A tv. nem tartalmaz külön szabályt arra, hogy milyen felelősséggel
tartozik a bizományos az őrizetében lévő dolog megsérüléséért, elvesztéséért. … A
custodia-felelősség kimondása nélkül is indokolt az, hogy a bíróság szigorú
követelményeket állapítson meg ezen a téren, különösen a dolog eltűnésének
eseteiben.” 142
2.2.1.5. Hitelezőkkel szembeni védelem
A bizományosi szerződés teljesítése folytán tehát a bizományosnak gyakran kerülnek
a birtokába a megbízót megillető vagyontárgyak, pénzeszközök, illetve követelések.
Mindezeknek a jogalkotó védelmet biztosít a bizományos hitelezőivel szemben,
amikor kimondja, hogy a bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető
követelésekre;
b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
141 Javaslat 6:283. § (2) bekezdés
142 Harmathy Attila: A bizományi szerződés In: A Polgári Törvénykönyv magyarázata KJK-Kerszöv
Kiadó Budapest, 2007. 1838. p.
116