MISKOLCI EGYETEM

szerződések és a bizományi szerződések elhatárolási nehézségeinek elemzése
kapcsán emlékeztet, hogy a Ptk kodifikáció folyamán a 2006. évi tervezet még a
„megbízó számlájára” kitételt javasolta, azonban a hatályba nem lépett új Ptk.
visszatért a „megbízó javára” kitételhez. Nemessányi Zoltán szerint a hatályos Ptkbeli
bizomány fogalom utat enged a saját számlás szerződések és a bizományi
szerződések közötti határvonal elmosódásához. ”Egyes kivételes esetekben a saját
számlás szerződéseket is olyannak lehet tekinteni, amelyet az egyik fél saját nevében
a megbízó (eladó) javára köt. A HGB szövege azonban kizárja ennek lehetőségét. A
saját számlás szerződést kötő fél ugyanis az ügylet természetéből fakadóan saját
számlájára jár el, a bizományos viszont a megbízó számlájára.” 130
Egyetértek Nemessányi Zoltán fejtegetéseivel, és teljes mértékben osztozom
azon álláspontjában, hogy az újra indult Ptk. kodifikáció során a bizomány
fogalmában a „megbízó számlájára” kitételt lenne célszerű szerepeltetni. Sajnos a
napjainkban nyilvánosságra hozott Kodifikációs Főbizottsági Javaslat szövege is
megmaradt a „megbízó javára” kitételnél.
2.1. A bizományi jogviszony tárgya
A bizományosi jogviszony közvetlen tárgyát adásvételi szerződés vagy más típusú
szerződés megkötésére irányuló tevékenység képezi. A jogszabály 131 ugyanis
bizományi szerződésnek minősíti azt a szerződést is amely alapján a bizományos
kötelezettsége nem adásvételi szerződés, hanem más típusú szerződés megkötésére
irányul.
Az pedig, hogy a bizományi szerződés alapján milyen szerződést kell kötnie a
bizományosnak, egyidejűleg determinálja a jogviszony közvetett tárgyát. Az esetek
legnagyobb hányadában azonban a bizomány adásvételi szerződés megkötésére
irányul, amikoris a közvetett tárgy ennek megfelelően csak forgalomképes ingó
dolog lehet.
130 Nemessányi: idézett mű 96.o.
131 Ptk.503. § (1) bekezdés
112