MISKOLCI EGYETEM

szerez tulajdont az ügylet által, azaz a bizományost a tulajdonszerzés szempontjából
képviselőnek tekintette. Ezen álláspont megfogalmazását követően száz év múlva, –
amikoris a PTK kodifikációs folyamatában ismét napirendre került a kérdés, –
hasonló eredményre jutott a 2008. évi Szakértői javaslat is. A javaslatban
megfogalmazott álláspont – megítélésem szerint nagyon helyesen – a szerződő felek
akaratából indul ki. Márpedig a bizományi szerződés alanyainak akarata egyáltalán
nem arra irányul, hogy az ügylet által a bizományos szerezzen tulajdont, nem ez az
ügylet célja és rendeltetése. Emellett a Szakértői javaslat gazdasági szempontból is
célszerűtlennek és ésszerűtlennek minősítette azt a lehetőséget, hogy az ügylet során
a bizományos tulajdont szerezzen. Azonban ezekhez a szerintem is teljesen helytálló
érvekhez képest, a javaslat önmagának ellentmondva, tulajdonképpen ellentétes
végeredményre jut, amikor kimondja, hogy vételi bizomány esetén nincs lehetőség
arra, hogy a megbízó közvetlenül a harmadik személytől szerezzen tulajdonjogot,
úgy hogy az adásvételi szerződés a harmadik személy és a bizományos között jön
létre. 126 E megállapítás fényében nem tudni, hogy fentebbi érvek mire vonatkoznak,
hiszen a tulajdonszerzés kérdése csak a vételi bizománynál merül fel.
A hatályba nem lépett Ptk. szövegében 127 is a megbízó tulajdonszerzésének
közvetettsége fogalmazódik meg. Ugyanakkor a bírói gyakorlatban – amely e
kérdésben messze nem egységes – található példa a megbízó közvetlen
tulajdonszerzésének elismerésére is. 128
A bizományosi jogviszony lényegi elemét képezi, hogy – hatályos jogunk
szerint – a bizományos a megbízó javára köteles eljárni. Ezzel kapcsolatban
szükségesnek tartom néhány mondat erejéig kitérni Nemessányi Zoltán javaslatára,
mely szerint fontos elhatárolási problémát szüntetne meg, amennyiben a bizomány
fogalmi meghatározása nem a megbízó javára történő eljárást, hanem a megbízó
számlájára történő eljárást tartalmazná. Tanulmányában 129 a saját számlás
126 Gárdos Péter: A bizományi szerződés. In: Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv
tervezetéhez (szerkesztő:Vékás Lajos) Budapest 2008. 953-954. p.
127 2009. évi CXX. 5:276.§
128 A Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.38.521/2000/6. számú ítéletében például - ha nem is expressis verbis
- de elismerte a megbízó közvetlen tulajdonszerzését.
129 Nemessányi Zoltán: Bizományi szerződés de lege ferenda. In: Kodifikációs tanulmányok a polgári
jog és a polgári eljárásjog témakörében
Miskolci konferenciák 2010 Novotni Alapítvány Miskolc, 2011. 92-102. p.
111