MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A jogviszony szerkezete két irányt mutat. A megbízó és a bizományos közötti<br />
jogviszony, mint belső jogviszony, a bizományos és a harmadik személy közötti<br />
jogviszony pedig, mint külső jogviszony funkcionál. 124<br />
A belső jogviszonyban teljes mértékben érvényesül az a tény, hogy a<br />
bizományos az ügyletet nem a saját, hanem a megbízó részére, érdekében, javára<br />
kötötte. Ez kifejeződésre jut abban, hogy a bizományos köteles kiadni mindazt, ami<br />
az ügyletből haszonként származott. A megbízó pedig felelősséggel tartozik azokért<br />
a kötelezettségekért, amelyeket a bizományos a harmadik szerződő féllel szemben<br />
elvállalt. A bizományos által kötött ügyletből eredő követelések, keletkezésük<br />
pillanatától kezdve a megbízó követeléseinek minősülnek. Mindez nemcsak a<br />
követelések, hanem az ügylet (vételi bizomány) kapcsán átvett áru tekintetében is<br />
érvényesül. „Minthogy a harmadik szerződő fél az áru átadásával teljesen megszűnik<br />
azokra vonatkozólag jogviszonyban lenni, s előtte teljesen közömbös, hogy kinek<br />
részére szereztetnek meg azok, minthogy tehát a bizományos által kötött ügyletből<br />
származó árukra nézve kizárólag a megbízó és a bizományos közti belső viszonyról<br />
van szó, amelyben a bizományos épen csak mint közönséges megbízott szerepel, e<br />
minőségében pedig a bizományos az árukat mint a megbízó helyettese veszi át,<br />
azoknak tulajdona a képviselő útjáni tulajdonszerzés általános feltételi szerint, legott<br />
a megbízóra száll, anélkül tehát, hogy a követelések engedményezésének<br />
megfelelően újabb átadás volna szükséges.” 125<br />
A bizományi ügylet alapját képező kettőzött jogviszony (amelynek elnevezése<br />
terén szintén nincs egység, hiszen alapjogviszony-másodlagos jogviszony, belső<br />
jogviszony-külső jogviszony, alapjogviszony-csatlakozó jogviszony egyaránt<br />
használatos) számos elméleti és gyakorlati probléma forrása.<br />
A bizomány keretében történő tulajdonszerzés pedig különösen neuralgikus<br />
pontja jogunknak. A magyar jogirodalomban nem alakult ki szilárd és egységes<br />
álláspont atekintetben, hogy a bizományos az ügylet tárgyának tulajdonosává válik-e<br />
avagy sem. Nagy Ferencz a magyar kereskedelmi jog fentebb idézett neves<br />
jogtudósa, mint láttuk egyértelműen tette le voksát amellett, hogy a bizományos nem<br />
124 Mindezt Tamás Lajos fent idézett művében úgy tekinti, hogy a megbízó és a bizományos közötti<br />
jogviszony az alapjogviszony, a bizományos és a 3. személy közötti jogviszony a másodlagos<br />
jogviszony.<br />
125 Nagy Ferencz: Bizományi ügylet. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Az Athenaeum<br />
Irodalmi és Nyomdai R.-t kiadása 1901. 236. oldal<br />
110
Change language