MISKOLCI EGYETEM

BEVEZETÉS
1. A téma jelentősége és aktualitása a jogszabályok tükrében
Magyarországon a piacgazdaságra való áttérés folyamatába illeszkedve születtek
meg „a gazdasági átalakulás hordozótörvényei 1 . Ilyen hordozótörvényként jelentek
meg az Értékpapírtörvények, majd a Tőkepiaci törvény. A befektetési szolgáltatások
szabályozása – mely a magyar jogrendszerben már tizenöt éves múltra tekint vissza –
minden esetben hordozótörvényben kapott helyet. A befektetési szolgáltatások
jogszabályi megfogalmazásának keretei már első megközelítésben jelzik e
jogintézménynek – a tőkepiac kialakításban és működtetésében betöltött –
kiemelkedő jelentőségét.
Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az
értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. számú törvény (továbbiakban II. Épt.)
teremtette meg a jogforrási alapját e speciális tevékenységnek. E törvény által
először jelent meg a magyar jogban ez a sajátos jogintézmény, amely egyidejűleg e
terület európai szintű szabályozását megvalósító 93/22/EGK. számú irányelv 2
követelményeit messzemenően figyelembe véve, eredendően harmonizált
szabályanyagot fogalmazott meg. Később a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. számú
törvényben (továbbiakban Tpt) – amely a tőkepiac legfőbb pilléreinek átfogó,
globális szabályait ölelte föl – még nagyobb jelentőséget kapott a befektetési
szolgáltatások normáinak meghatározása.
2007-ben a befektetési szolgáltatások szabályozása új fordulatot vett.
Megjelent a pénzügyi eszközök piacairól szóló 39/2004/EK számú irányelv 3 ,
1 Sárközy Tamás: Az új Ptk. szövegtervezetéről a gazdasági jog oldaláról. In: Gazdaság és jog 2007/1.
szám.3. p.
2 Az értékpapírok területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról szóló 93/22/EGK (1993.V.10.)
irányelv (módosította a 95/26/EGK irányelv, hatályon kívül helyezte a 39/2004/EK számú
irányelv)
3 Markets in Financial Instruments Directive (MiFID)
11