MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ezt a megállapítást támasztja alá az alábbi idézet is. ”A bizományi ügylet nem<br />
kizárólagos sajátja a kereskedelmi forgalomnak és a kereskedelmi jognak. Az a<br />
közönséges magánjogi forgalomban is szerepelhet. Míg azonban a magánjogi<br />
bizomány külön ügyletként egyáltalán nem szerepel, hanem a közönséges megbízás<br />
szabályai alá esik, addig a kereskedelmi jog a bizományt külön ügyletként<br />
fejlesztette ki, mely számos sajátos szabályt ural.” 119<br />
Sajátosan változott a szabályozás jellege a szocialista viszonyok<br />
kialakulásakor. A szocialista államberendezkedés nem adott teret sem a közvetítő<br />
kereskedelemnek, sem a kereskedelmi jognak, ehhez képest a Polgári<br />
Törvénykönyvben, mint magánjogi kódexben kapott helyet a bizomány – a háború<br />
előtti szabályozással teljesen ellentétesen –, méghozzá mint tipikusan<br />
magánszemélyek közötti szerződés, azaz, mint tipikus magánjogi intézmény. A<br />
rendszerváltást követően a piacgazdasági viszonyok kialakulása ismét kedvezett a<br />
kereskedelmi közvetítői tevékenység elterjedésének és ezzel együtt a bizományi<br />
szerződés jelentősége is megnőtt. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a tőkepiaci<br />
ügyletek körében, a befektetési szolgáltatásokra irányuló jogviszonyokban, ezen<br />
belül kiemelten a portfóliókezelési tevékenységben, valamint a tőzsdei ügyletekben<br />
egyaránt központi szerepet tölt be a bizományosi tevékenység.<br />
„A bizomány gazdasági funkcióját az képezi, hogy az áru tényleges vagy<br />
későbbi tulajdonosa helyett valaki más köt ügyletet. Ez az aktív szereplő a saját<br />
nevében – tehát nem képviselőként – hozza létre a szerződést. A bizományi<br />
szerződés tömegessé válása megkönnyítette az áruk forgalmazását és segítette a<br />
piacot és a forgalmazott terméket jól ismerő szakemberekből álló új szakma<br />
megjelenését.” 120<br />
2. A bizományi szerződés, mint polgári jogi jogviszony<br />
A bizományi szerződés 121 a megbízó és a bizományos között jön létre, amely<br />
alapján a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára köteles adásvételi<br />
119 Nagy Ferencz: Bizományi ügylet. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Az Athenaeum<br />
Irodalmi és Nyomdai R.-t kiadása 1901. 230. oldal<br />
120 Ujváriné Antal Edit. A bizományi szerződés. Barta-Fazekas-Harsányi-Kovács-Miskolczi-Ujváriné:<br />
Üzleti szerződések Unió Kiadó 2005. 75. oldal<br />
108