MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM
kötelezettség), bizonyos ismérvek viszonyt nem olyan hangsúlyozottak (pl. az utasítási jog). A megbízás tárgyának teljesítéséhez, az értékpapírokkal folytatott tényleges ügyletek lebonyolításához a megbízási szerződés szabályai önmagukban nem lennének elégségesek. Amikor a felek meghatározzák, hogy bizonyos értékpapírokat mely feltételekkel lehet megvásárolni, és mely feltételekkel lehet eladni, azaz megjelölik a limitárat, már egy másik szerződéstípus, nevezetesen a bizomány szabályaira is tekintettel kell lenni. „A befektetési szolgáltatási szerződés tehát olyan megbízási keretszerződés, amely a befektetési szolgáltatást bizományi jogviszony teljesítésével valósítja meg.” 114 114 Dr. Harsányi Gyöngyi: Befektetési jellegű szerződések kötelmi jogi elemzése. Gazdaság és Jog 1997/3. szám 2-4.oldal 106
II. FEJEZET A BIZOMÁNY ÉS A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 1. A bizományi szerződés kereskedelmi ügylet jellege A bizomány a közvetítő kereskedelem eszközeként kialakult szerződéstípus, elterjedése tehát történetiségében a kereskedelem, különösen pedig a külkereskedelem fejlődésével összefüggésben ragadható meg. Van azonban olyan irodalmi álláspont is, amely szerint a római jog a megbízást valójában bizományként szabályozta. „A római jog a szabályképen a mai megbízást nem is ismerte, hanem a megbízást csakis abban az alakban szabályozta, minő a bizomány, azaz a megbízott csak saját nevében köthette meg az ügyletet.” 115 A burzsoá magyar jogban a bizományi szerződés ún. kereskedelmi ügyletként, a kereskedelmi jogban nyert szabályozást. 116 A Kereskedelmi Törvény 117 szabályai szerint bizomány akkor jött létre, ha valaki kereskedelmi ügyletet megbízásból a saját nevében, de más számlájára kötött, és vagy iparszerűleg foglalkozott ilyen ügyletek kötésével, vagy olyan kereskedő volt, aki anélkül foglalkozott ilyen ügyletek kötésével, hogy az rendes üzletkörébe tartozott volna. A kapitalista viszonyok között igen nagy jelentősége volt a közvetítő kereskedelmi tevékenyégnek. A bizományos ilyen közvetítő kereskedő volt. A bizomány tehát kereskedelmi ügylet volt olyannyira, hogy a magánjog nem is vonta szabályozási körébe, bár elvileg nem volt kizárt a magánjogi bizományi szerződés sem. 118 115 Nagy Ferencz: Bizományi ügylet. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-t kiadása 1901. 231. oldal 116 Fehárváry Jenő: Magyar kereskedelemi jog rendszere. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Budapest, 1944. 117 1875: XXXVII. törvénycikk 368. § ”A kereskedelmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha ezt valaki megbízásból saját nevében, de más részére eszközli.” Kuncz-Nizsalovszky Hiteljog I. Kereskedelmi törvény. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Budapest, 1942. 653. oldal 118 Novotni Zoltán: A bizományi szerződés. In: Magyar polgári jog Kötelmi jog Különös rész (szerk.: Novotni Zoltán). Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. 192. oldal 107
- Page 56 and 57: tőkepiac hatásaitól teszi függ
- Page 58 and 59: Befektetési szolgáltatási tevék
- Page 60 and 61: nonprofit gazdasági társaságok m
- Page 62 and 63: Mint látható a befektetési szolg
- Page 64 and 65: azt is, hogy az ajánlott befektet
- Page 66 and 67: 3.1.1.4. Szerződéskötés megtaga
- Page 68 and 69: 3.1.2.1. Díjhoz való jog A befekt
- Page 70 and 71: az általa elérni kívánt befekte
- Page 72 and 73: A befektetési vállalkozás tájé
- Page 74 and 75: lévő vagy őt megillető pénzüg
- Page 76 and 77: endelkezés tekintetében a portfó
- Page 78 and 79: mind a garanciavállaló, mind a ga
- Page 80 and 81: érdekében, az eddigi jogszabályo
- Page 82 and 83: is.” 79 Az előzetes tájékozód
- Page 84 and 85: Ha a lakossági ügyfél megbízás
- Page 86 and 87: igazolását vagy az azonosítást
- Page 88 and 89: szerződéseire, számlájának egy
- Page 90 and 91: tevékenysége végzéséhez közve
- Page 92 and 93: azonos védelmi szintjének biztos
- Page 94 and 95: ügynöki szerződések elemzése.
- Page 96 and 97: munkára irányuló megbízást, a
- Page 98 and 99: megbízott kezelésére bízott, ha
- Page 100 and 101: A Tőkepiaci törvény lényegében
- Page 102 and 103: meg a várt eredményt. Emellett a
- Page 104 and 105: utasítás esetén, - már amennyib
- Page 108 and 109: Ezt a megállapítást támasztja a
- Page 110 and 111: A jogviszony szerkezete két irány
- Page 112 and 113: szerződések és a bizományi szer
- Page 114 and 115: 2.2.1.2. A limitár betartásának
- Page 116 and 117: Ezt fenntartja a Javaslat is, amiko
- Page 118 and 119: költségeket. A díj magában fogl
- Page 120 and 121: etekintetben is érvényesülő sza
- Page 122 and 123: A megbízó kötelezettségét a ha
- Page 124 and 125: Összegzésként - a bizományi tev
- Page 126 and 127: III. FEJEZET A LETÉT ÉS A BEFEKTE
- Page 128 and 129: egybe, utóbb a letéteményes csak
- Page 130 and 131: 1.1.3.Értesítési kötelezettség
- Page 132 and 133: 1.1.6. Zálogjog A letéteményest
- Page 134 and 135: 3. A gyűjtő letét Új intézmén
- Page 136 and 137: értékpapírok átruházásához),
- Page 138 and 139: követelményeket. Azt pedig, hogy
- Page 140 and 141: pénzpiaci alapnál 189 (utóbbiná
- Page 143 and 144: I. FEJEZET A befektetési szolgált
- Page 145 and 146: Az elméleti alapozás érdekében
- Page 147 and 148: erejű rendelkezésekben, előírá
- Page 149 and 150: A Felügyelet nemcsak az engedély
- Page 151 and 152: Összegzésként - megállapíthat
- Page 153 and 154: A szerződési szabadság megítél
- Page 155 and 156: találta és érvényesítette. Enn
II. FEJEZET<br />
A BIZOMÁNY ÉS A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK<br />
1. A bizományi szerződés kereskedelmi ügylet jellege<br />
A bizomány a közvetítő kereskedelem eszközeként kialakult szerződéstípus,<br />
elterjedése tehát történetiségében a kereskedelem, különösen pedig a<br />
külkereskedelem fejlődésével összefüggésben ragadható meg.<br />
Van azonban olyan irodalmi álláspont is, amely szerint a római jog a<br />
megbízást valójában bizományként szabályozta. „A római jog a szabályképen a mai<br />
megbízást nem is ismerte, hanem a megbízást csakis abban az alakban szabályozta,<br />
minő a bizomány, azaz a megbízott csak saját nevében köthette meg az ügyletet.” 115<br />
A burzsoá magyar jogban a bizományi szerződés ún. kereskedelmi ügyletként,<br />
a kereskedelmi jogban nyert szabályozást. 116 A Kereskedelmi Törvény 117 szabályai<br />
szerint bizomány akkor jött létre, ha valaki kereskedelmi ügyletet megbízásból a<br />
saját nevében, de más számlájára kötött, és vagy iparszerűleg foglalkozott ilyen<br />
ügyletek kötésével, vagy olyan kereskedő volt, aki anélkül foglalkozott ilyen<br />
ügyletek kötésével, hogy az rendes üzletkörébe tartozott volna. A kapitalista<br />
viszonyok között igen nagy jelentősége volt a közvetítő kereskedelmi<br />
tevékenyégnek. A bizományos ilyen közvetítő kereskedő volt. A bizomány tehát<br />
kereskedelmi ügylet volt olyannyira, hogy a magánjog nem is vonta szabályozási<br />
körébe, bár elvileg nem volt kizárt a magánjogi bizományi szerződés sem. 118<br />
115 Nagy Ferencz: Bizományi ügylet. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Athenaeum Irodalmi és<br />
Nyomdai R.-t kiadása 1901. 231. oldal<br />
116 Fehárváry Jenő: Magyar kereskedelemi jog rendszere. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Budapest,<br />
1944.<br />
117 1875: XXXVII. törvénycikk 368. § ”A kereskedelmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha<br />
ezt valaki megbízásból saját nevében, de más részére eszközli.” Kuncz-Nizsalovszky Hiteljog I.<br />
Kereskedelmi törvény. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Budapest, 1942. 653. oldal<br />
118 Novotni Zoltán: A bizományi szerződés. In: Magyar polgári jog Kötelmi jog Különös rész (szerk.:<br />
Novotni Zoltán). Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. 192. oldal<br />
107
Change language