értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
PG molekulák GAG oldalláncai közötti ionos kölcsönhatás. Az utóbbi kölcsönhatás<br />
magyarázza azt a megfigyelést, hogy a porc ECM-ban a GAG molekulák és a kollagén<br />
rostok egymáshoz viszonyítva párhuzamosan rendeződnek. 2)<br />
- Az érmentes porc ECM több alkotójáról mutatták ki, hogy a porcból (trauma vagy<br />
gyulladás hatására) kiszabadulva autoantigénként viselkedhetnek, és rheumatoid<br />
arthritist provokálhatnak. 8)<br />
Az ízületi terhelő felszínek teljes vastagságú defektusainak kezelése a mindennapi<br />
ortopédiai gyakorlat egyik legnagyobb kihívása. A porcsérülést követő regeneráció a<br />
subchondralis corticalis berepedésein keresztül megnyíló spongiosa pluripotens<br />
mesenchymalis sejtjeiből történik. Ez a reparáció érbetörés → alvadékképződés→<br />
kötőszövet benövés → fibrózus metaplázia → reparatív rostos porc kialakulás révén<br />
képezi a szervezet spontán regenerációs kísérletét. Hatásfokában igen gyenge folyamat,<br />
mivel soha nem képződik összefüggő és kielégítő vastagságú csúszófelület, valamint a<br />
reparatív rostos porc biomechanikai értéke igen gyenge, minősége nem felel meg a<br />
terhelőfelszíni igénybevételnek.<br />
Tradicionális felszínképző eljárások mellett az elmúlt két évtizedben számos új technika<br />
látott napvilágot, melyek célja hyalin vagy hyalin jellegű porcfelszín létrehozása a<br />
károsodott területen. Alapkutatási adatok, kísérleti eredmények és preklinikai<br />
értékelések elősegítették a “microfracture” technika és az autológ osteochondralis<br />
mozaikplasztika széleskörű klinikai elterjedését. Ezen két népszerű felszínképző eljárás<br />
mellett az autológ chondrocyta beültetés tűnik hatékony módszernek a porcdefektusok<br />
kezelésére.<br />
Az ízületi terhelő felszínek károsodásainak hatékony kezelése, továbbra is kihívás a<br />
mozgásszervi sebészek számára. Az egyik leggyakoribb ortopéd sebészeti beavatkozás a<br />
térd illetőleg a csípőízület protetikai megoldása, mely a súlyos degeneratív<br />
porcbántalmak utolsó műtéti lehetősége. Annak ellenére, hogy az endoprothetizálás<br />
eredményei egyre jobbak, változatlanul vannak komoly veszélyei. (steril, ill. szeptikus<br />
lazulás; posztoperatív kontraktúrák; az ízfelszínek körüli lágyrészek okozta maradvány<br />
panaszok, meszesedés, stb.) Természetes az a törekvés, hogy a porckárosodásoknak<br />
még a degeneratív folyamatok kialakulását megelőző stádiumában az eredeti<br />
csúszófelszín minőségével azonos, vagy hasonló minőségben rekonstruáljuk az<br />
4
Change language