értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

5. ábra: Mozaikplasztika utáni állapot egy évvel a műtétet követően
Kontroll biopsziákat a megfelelő etikai bizottsági engedélyek birtokában és a betegek
hozzájárulása után vettek. A 2,7-3,5 mm átmérőjű osteochondralis biopsziás minták
hossztengelye az ízületi felszínre merőleges volt. A mintavétel helyét azonnal pótolták
újabb mozaikplasztikával. A recipiens területekről 17, a donor területekről 7 mintát
elemeztek hisztokémiai és polarizációs mikroszkópos módszerekkel. A recipiens
helyekből a mozaikplasztika után 3-7 évvel a donor területekből pedig a műtét után 9
hónappal és a recipiens területi mintavétellel azonos időben vették a mintákat. Fixálás,
dekalcinálás és paraffinba való beágyazás után az ízületi felszínre merőleges síkban
készített vékony metszeteken proteoglykán és kollagén-specifikus jelölési módszereket
alkalmaztak. A graftok porcos része az esetek 80%-ában megtartotta az ép ízületi porcra
jellemző szerkezeti és molekuláris-összetételbeli sajátosságát, és teljes fúzió alakult ki a
graft és befogadó szövet között. Ezekre a mintákra jellemző volt a graftok porcos
részében az extracellularis mátrix magas proteoglykán tartalma, valamint a rendezett
kollagén és glykozaminoglykán struktúra. A maradék 20% felében kevésbé teherbíró
rostos porcot találtak a graftok helyén, másik felében pedig kisebb, mikroszkópikus
fissurák voltak megfigyelhetők a graft-host között, vagy a hyalin és rostos porc együttes
előfordulását észlelték.
24