Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>CHS</strong> HR riport magazin<br />
006<br />
Nem csak a<br />
20 éveseké<br />
a Világ!<br />
Aradszky László<br />
M: Emlékszel még az első<br />
napodra a <strong>CHS</strong>-nél? Milyen<br />
érzésekkel kezdtél bele a munkába?<br />
TB: Nyár elején végeztem az iskolával és egy friss<br />
OKJ programozói papírral vágtam bele az életbe. Nem<br />
szerettem iskolába járni és nagyon<br />
örültem, hogy végre vége.<br />
Minden vizsga sikerült, volt<br />
a kezemben egy szakma és<br />
végre mehettem dolgozni.<br />
Az egész nyaram a<br />
munkakeresésről szólt.<br />
Próbáltam elhelyezkedni<br />
a szakmában, ezért<br />
mindenhova elküldtem<br />
az önéletrajzom, ahol<br />
programozót kerestek. Sok<br />
cégnél voltam meghallgatáson, de<br />
különböző okok miatt nem tudtam<br />
elhelyezkedni. Leginkább a több évnyi<br />
gyakorlat hiánya volt a probléma, de volt olyan hely is,<br />
ahol megláttam a munkakörnyezetet és ki is fordultam<br />
az „irodából”. Szép lassan be kellett látnom, hogy más<br />
területekre is nyitni kell,<br />
illetve pár ismerőssel is fel kell<br />
venni a kapcsolatot, hátha<br />
tudnak munkát ajánlani. Így<br />
alakult, hogy Vándorffy Józsi<br />
ajánlásával megérkeztem a<br />
Kventába Serege Gáborhoz.<br />
Felvételikor az első kérdése<br />
ez volt: „Te kinek a kije<br />
vagy?”. Ezt sosem felejtem<br />
el... Gyártásra kerestek<br />
embert és 4 hónap sikertelen<br />
munkakeresés után rábólintottam. Első<br />
munkanapom 2000. október 2-a hétfő<br />
volt. Első munkahelyem, így nem csoda,<br />
hogy nagyon izgatott voltam, és bár nem<br />
az álmaim melója volt, de jó volt reggelente<br />
munkába menni.<br />
M: Milyen utat jártál be az elmúlt 13 évben a cég<br />
berkein belül?<br />
TB: A Podmaniczky utcában kezdtem, a Kventa gyártáson.<br />
Itt Piroska (Sáfrán Piroska) volt a közvetlen főnököm és<br />
egy jó közösségbe kerültem (Jenyik Dezső OC, Gyurina<br />
Feri). Persze azonnal tudatták velem a legfontosabb<br />
szabályt: mindig az utoljára felvett kolléga csomagolja<br />
ki a házakat és csomagolja is vissza a kész gépet. Volt<br />
olyan szerencsém, hogy két hét múlva két újabb kollégát<br />
vettek fel, így onnantól már az első és utolsó kontaktus a<br />
házakkal nem nekem volt. :) Egyre több megrendelés volt<br />
a szerelt gépekre a <strong>CHS</strong>-től, így nagyjából egy év múlva,<br />
ideiglenesen kiköltözött a gyártás a Váci úton lévő <strong>CHS</strong> 3.<br />
emeletére (egyedül OC maradt a Kventában). Ez annyira<br />
ideiglenes volt, hogy én többet nem voltam a Podmaniczky<br />
utcában, az ott maradt cuccaimat is kb. fél év múlva<br />
küldték utánam. Piroska nem tudott kettészakadni, mert<br />
a Kventában is kellett egy gyártásvezető és a <strong>CHS</strong>-ben is.<br />
Mivel Piroska a Kventát választotta, így - Totó felügyelete<br />
mellett- a <strong>CHS</strong> gyártás rám lett bízva. Nagyon sok retail<br />
megrendelés volt, és a Sulinet is elkezdődött. Ekkor 15-20<br />
fős volt a gyártás létszáma.<br />
Aztán 2005 táján új kihívások felé kezdtem nézelődni<br />
cégen belül és megpályáztam az éppen akkor<br />
megüresedés előtt álló komponens, beszerzés és szerelt<br />
pc állást. Totó szerencsére - nem könnyen :) - elengedett<br />
a gyártásról és Serege Gábor (akkor a <strong>CHS</strong> PM igazgatója<br />
volt) átvett próbaidővel. Szép lassan átalakult a munkám,<br />
mivel egyre inkább kerültük a belföldi komponens<br />
beszerezést, arra fókuszáltunk, hogy minél több terméket<br />
gyártóktól vegyünk direktben. Amikor a sok munka<br />
eredményeként Czira Erika kinevezett komponens<br />
üzletág vezetőnek (majd később megkaptam<br />
a hálózat üzletágat is), akkor elsődleges cél az<br />
volt, hogy kiszélesítsük a portfóliónkat, ami -<br />
véleményem szerint- sikerült is. Persze mindig<br />
van min javítani.<br />
M: Immár lassan másfél évtizede vagy<br />
oszlopos tagja a <strong>CHS</strong> csapatának. Hogy érzed,<br />
mi a sikered titka?<br />
TB: A beállítottságom. Nekem addig tart<br />
a munkaidő, amíg az aznapi feladatok<br />
nincsenek készen. Tudom, hogy ez olyan<br />
„jól hangzó” dumának tűnik, de én sajnos<br />
vagy nem sajnos ilyen vagyok. Sajnos,<br />
mert nekem is van magánéletem és<br />
családom, de a túlórázással kevesebb idő<br />
jut rájuk. Nem sajnos, mert ez visz előre,