SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
míg a Tiszát Mindszentnél keresztezné, majd Orosháza-Békéscsaba felé folytatódva
Debrecenen át kapcsolódna az Észak-alföldi régióhoz. Szentes és térsége számára a
magisztrális hálózatokhoz való legjobb kapcsolódást a déli autópálya előbb említett
nyomvonala biztosítaná.
Szentes-Csongrád között már 1903-ban vasúti híd épült, melyen a vasúti közlekedés 1906-ban
indult meg. A térséget az ország vasúti közlekedésébe a Szolnok-Tiszatenyő-
Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó vasútvonal kapcsolja,
Hódmezővásárhelyen keresztül ez biztosítja a kapcsolatot (átszállással) a megyeszékhely felé
is. A Kiskunfélegyháza-Csongrád-Szentes-Orosháza vonalszakasz, amely Békéscsaba-Gyula,
illetve Mezőhegyes-Battonya felé teremt összeköttetést gyengébb forgalmú és felújításra
szorul. Szentes jobb vasúti megközelítését szolgálná a Budapest-Kecskemét-
Kiskunfélegyháza-Szeged fővonalhoz való közvetlenebb kapcsolódása. A térség vasúti
közlekedésének fejlesztése jelentősen javítaná térszerkezeti helyzetét.
A város kialakulásának helyét döntően az átkelőhely szerepkör határozta meg. Fejlődésében
azonban az is szerepet játszott, hogy a környező mezőgazdasági tájnak alföldi mezővárosként
gazdasági központja volt, a környékén kialakult tanyarendszerrel, s a tanyagócokból kifejlődő
falvakkal ma is a kistérséget alkotják. A szentesi statisztikai kistérségéhez gyakorlatilag a volt
szentesi járás, később városkörnyék települései sorolhatók. Egy központi várost és hét
települést foglal magába, ezek Szentes városa, két nagyközség Szegvár és Nagymágocs,
valamint 5 kistelepülés Fábiánsebestyén, Derekegyház, Eperjes, Árpádhalom és Nagytőke. A
települések 8-25 km-es távolságra fekszenek Szentestől. Az 1993-ban várossá nyilvánított
Mindszent önálló vonzáskörzettel nem rendelkezik, részben Szenteshez, nagyobbrészt
azonban Hódmezővásárhelyhez vonzódik.
E települések a napi munkába járás révén is szorosan kapcsolódnak a térség központi
városához. Az ingázók száma az elmúlt időszakban csökkent, a bejárók főként Szegvárról,
Derekegyházról, Nagymágocsról, Fábiánsebestyénről és Nagytőkéről érkeznek. E
településekről Hódmezővásárhely is fogad ingázókat, Nagytőkéről pedig Kunszentmártonra is
járnak dolgozni.
A térség sokoldalú gazdasági szerkezettel rendelkezik. Az agrárszférában a szántóföldi
növénytermesztés és az állattenyésztés mellett az intenzív és félintenzív primőrtermesztés és
az élelmiszer-feldolgozás is jelen van. Az intenzív gazdálkodás súlyának növelése, új
felvásárlási rendszer kialakítása, továbbá a feldolgozó-kapacitások új elemekkel történő
bővítése (hűtőház, szárítóüzem) révén azonban tovább javítható a szektor jövedelmezősége,
figyelembe véve azonban a hévízhasználattal kapcsolatos környezeti problémákat
(visszasajtolás) is.
A kistérség központja ugyanakkor jelentős ipari kapacitással is rendelkezik, amely tovább
bővíthető és diverzifikálható a befektetések ösztönzésével, az ipari park üzleti, logisztikai,
szállítási szolgáltatásaira, illetve a térség vállalkozásai által létrehozandó horizontális
szerveződésekre támaszkodva.
A gazdasági szerkezet megújításához hozzájárulhatnak az idegenforgalomhoz kapcsolódó
szolgáltatások is: a térség jelentős potenciállal rendelkezik a rekreációs, gyógy-, vízi és aktív
turizmus területén is. Ennek kiaknázása azonban csak átgondolt környezetgazdálkodással
lehetséges, amelynek fontos elemei a vízközművek folyamatban levő munkálatainak
befejezése (Kurca-meder, szennyvíztisztítás), a zöldfelületi rendszerek fejlesztése, továbbá a
hulladékgazdálkodás kérdésének megoldása.
- 65 -