SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
tevékenységgel vendégcsalogató vonzerőként játszanak fontos szerepet. A város szívében
levő volt vármegyeháza 1990 óta jórészt üresen áll. A kezdettől fogva itt székelő levéltár
bővítésével, a múzeum beköltözésével, egy konferenciaközpont létrehozásával ideális
komplex funkciót kap a város főterén álló monumentális műemlék épület, és alkalmanként
helyet biztosít a levéltár, a múzeum és a város többi tudományos (egészségügyi, agrár, ipari és
innovációs) intézményeinek rendezvényekre, konferenciákra.
Az idegenforgalmi arculat kialakítása csak jelentős források biztosításával valósítható meg,
például az idegenforgalmi adóbevételek következetes visszaforgatásával és további
forrásokkal.
Az idegenforgalom szervezeti feltételei terén a legnagyobb hiányosságnak ítélhető, hogy
jelenleg nincs a városban az idegenforgalom szervezését, irányítását ellátó szervezet.
Feladatai közé a különböző szakmai szerveződések és a város idegenforgalmi arculatát
meghatározó fejlesztések koordinálása, piackutató és marketing tevékenység irányítása, a
kamarákkal való együttműködés biztosítása, az idegenforgalmi piac résztvevői közötti
kapcsolatteremtés és általában a piacra jutás elősegítése.
VI. SZENTES ÉS TÉRSÉGE TÉRSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI,
KÜLSŐ KAPCSOLATAI
A szentesi kistérség a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye északkeleti részén, a Tisza
bal partján, a Szeged-Szolnok regionális térszerkezeti vonalon helyezkedik el. A kistérség
központja minden vonatkozásban Szentes város, mely Budapesttől 150 km-re, az M5-ös
autópályától 40 km-re fekszik. Kecskeméttől és Szolnoktól 80 km, Szegedtől 55 km a
távolsága, a román és a jugoszláv határátkelőhelyek szintén elérhetők autóval egy órán belül.
A kistérség természetes határai nyugat, északnyugat felől a Tisza, északon a Hármas-Körös.
Keleten Békés megye, délkeleten a hódmezővásárhelyi kistérség határolja.
Szentes kialakulását és a földrajzi helyéhez kötődő helyzeti energiáit alapvetően a tiszai
átkelőhely határozta meg. A fontosabb utakat vonzó átkelőhelyek általában a mellékfolyók
torkolata alatt jöttek létre. Ilyen révátkelőhely határozta meg a Tisza partján Szolnok és
Szeged várossá fejlődését, a Zagyva illetve a Maros torkolata alatt,az Erdélyből érkező nagy
sószállító utak tiszai átkelőhelyénél, ahol az áru hosszabb időn át tartózkodott, raktározni
kellett, s így az átkelőhely szerepkörhöz jelentős kereskedelmi funkciók kapcsolódtak.
Szolnok és Szeged között jelentékeny volt a Csongrád-szentesi rév, amit már a honfoglalás
előtti időben földvár védett (Csongrád vára). A Tiszán való átkelést az 1981-ben épült közúti
híd biztosítja.
Az országos közúthálózat elsőrendű útjaitól távol fekszik Szentes. A térséget a 451. sz. út
kapcsolja az E75-ös úthoz. Magyarország alapvetően sugaras szerkezetű közúthálózatában a
keresztirányú kapcsolatok kevésbé fejlettek. A két viszonylag jelentősebb regionális
kapcsolatot hordozó és nemzetközi forgalmat is bonyolító 44. és 47. sz. utak Szentes
kistérségétől északra és délre haladnak.
A 2015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat már nem tartalmazta a korábban napirenden lévő
déli autópályát, amely a szekszárdi hídtól kiindulva az M5-ös autópályát Kistelek térségében,
- 64 -