SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
Szentesen eredményesen hasznosítják a termálvizet a primőr zöldségtermesztésben, valamint
a virágkertészetben, valamint a távfűtésben. További kedvező adottság, hogy az alacsony
geotermikus grádiens következtében 1700-1800 méter mélységből már mintegy 80-85 °C
hőmérsékletű termálvíz hozható felszínre, így a különböző felhasználási területeken kevésbé
okoz problémát a hévizek sótartalma. A termálvízre alapozott üdülés-idegenforgalom 1976-
ban elkészült koncepciója Szentest a 118 kiválasztott és jelentősnek minősített település közé
sorolta és hosszú távon teljes kiépítésre javasolta. A nemzetközi és országos vonzású Szeged
után a megye többi termál-idegenforgalmi települése közül egyedül Szentest minősítette
nagyobb körzeti vonzásúnak.
A Széchenyi-ligeti termálfürdő együttes termál- és sportfürdővé, valamint a tisztasági fürdő
gyógyfürdővé fejlesztését irányozták elő a kapcsolódó üdülési infrastruktúra – szállások,
fedett sportpályák, ivókút, kereskedelmi és vendéglátó létesítmények – megfelelő színvonalú
kiépítésével. Az előirányzott fejlesztések központi támogatása azonban elmaradt, ami
előrelépés történt az csak helyi kezdeményezésre valósult meg. Az 1996-ban készült
Általános Rendezési Terv is a Széchenyi-liget – Parkerdő térségében javasolta a gyógyszálló
és a fürdőkomplexum elhelyezését.
A Tisza mente kedvező adottságai a vízi turizmus és egyéb vízparthoz kötődő üdülési formák
számára a szükséges fogadókapacitás infrastruktúrájának alacsony színvonalú kiépítettsége
miatt nagyrészt még kihasználatlan. Általános probléma, hogy hiányzik a tiszai vízi turizmus
átfogó fejlesztése. A szentesi Tisza-part elsősorban a helybeliek hétvégi rekreációs területe,
mintegy 3.5 km-re a belterülettől. Kedvező, hogy a városból kerékpárúton megközelíthető,
autóbusz járat azonban a hajókikötőhöz sem közlekedik. A kikötőtől mintegy 1 km-es burkolt
úton érhető el a szabad strand. A tiszai partfürdő adottságait nagymértékben rontja a
csongrádi szennyvíztisztító elégtelen kapacitása, s szennyvizeinek bevezetése a Tiszába. E
probléma megoldása a fejlesztés elengedhetetlen feltétele.
A Széchenyi-liget és a Tisza-parti üdülőterület mellett a Veker-parti tározó térsége is az
idegenforgalmi fejlesztések területe lehet, ahol a termálturizmus kedvezően kapcsolható
össze az aktív turizmussal. A kerékpárút a 45. sz. út mentén egészen a termál tóig megépült.
A térség táji és természeti értékekben való gazdagsága folytán igen kedvezőek az adottságok
a természetközeli turizmus legkülönfélébb formái és az aktív turizmus (lovaglás,
kerékpározás, vadászat) számára is, melyek önálló vonzerővel is bírnak, ugyanakkor jelentős
választékbővítő szerepük van a komplex idegenforgalmi kínálat kialakításában.
A falusi-tanyai turizmus elterjesztésére jelenleg csak kezdeményezések figyelhetők meg a
térségben. Szentesen nem jellemző, pedig a falusi turizmusba való bekapcsolódás jövedelem
kiegészítést jelentene a családoknak, lehetőséget adva az agrár-kisgazdaság termékeinek
közvetlen értékesítésére is. E téren az anyagi feltételek megteremtésén túl a fogadókészség
emberi feltételeinek (vendégszeretet, a vendégfogadás alapismereteinek elsajátítása,
nyelvismeret) biztosítása is fontos feladat.
A kulturális és rendezvény turizmus alapjául a műemlékek, múzeumok, a néprajzi és
népművészeti hagyományok szolgálnak. A város műemlékekben nem kiemelkedően gazdag,
azonban a meglévő műemlékek és műemlék jellegű épületek a város kellemes zöldterületi
környezetet nyújtó tereivel és közparkjaival – különösen a Széchenyi-liget és a Kurca part
emelendő ki – a turisták számára is vonzó, harmonikus városképet alkotnak. A rendezvények
nemcsak a szabadidő eltöltés választékának bővítésében, hanem megfelelő marketing
- 63 -