SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
V.2. IPAR
A térség gazdasági élete, fejlettsége és lehetőségei szempontjából meghatározók a jó
termőtalajok, a napsütés és a geotermikus energiában való bővelkedés. A mezőgazdasági
jellegből adódóan a legkorábbi nagyipari létesítmények a mezőgazdasági termékek
feldolgozásához kapcsolódtak és kapcsolódnak ma is.
A XIX. századtól jelentős volt a malomipar, amelynek kiemelkedő képviselője az 1856-ban
alakult Zsoldos Gőzmalom, Ipartelep és Kereskedelmi Rt. Az 1948-as államosításig működő
cég a gabonafélék feldolgozása mellett gőzfűrésztelepet, tégla- és cserépgyárat, cementgyárat
és kenyérgyárat is üzemeltetett. Hasonló profilú, szintén XIX. századi alapítású nagyobb
cégek voltak még az Első Budapesti Gőzmalom Rt., a Széchenyi Gőzmalom és Gőzfűrész
Rt., a Krausz Testvérek Gőzmalma és Gőzfűrésze. Az egyéb ipari nagyüzemek közül említést
érdemel Szőke Mátyás Gőztégla- és Cserépgyára, Oláh Lajos és Társa Téglagyára, Pálffy
Imre Cementgyára és Műkőipartelepe, Vrana Lajos Szövőtelepe, a Szentesi Villamosmű, a
Szentesi Jéggyár, a Csongrád megyei Cukorgyár és az Élelmiszer Kiviteli Rt.
A város iparában sokáig a lakossági igényeket kielégítő kézműves kisipar volt a meghatározó.
Nagy hagyományai voltak a háziiparnak, amelynek országos hírű termékei a szentesi talicska,
a fekete kerámia és a varrott csipke. 1945 után a kézműves kisiparosok jelentős hányada
kisipari termelőszövetkezetekbe tömörült. Elsőként a Szentes és Környéke Cipő és Bőripari
Ktsz alakult meg 1946 decemberében, mely jelenleg Michel Cipőipari Kisszövetkezet néven
működik. Ezt követően alakult a Szabóipari, az Asztalos, a Játékkészítő, a Kovács és Bognár,
a Vas- és Fémipari, a Fodrász, a Mérlegkészítő, a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó,
illetve az Építőipari és a Háziipari Ktsz.
1947 és 1953 között több kisüzem létesült, ilyen volt például a Csongrád Megyei Tejipari
Vállalat Szentesi Tejüzeme, melynek jogutódjai a Szegedtej Rt. és a tejipari berendezéseket
gyártó Tejszolg Rt. Ebben az időszakban alakult meg a Kőbányai Sörgyár Szentesi
Kirendeltsége, a Csongrád Megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalat és a Délmagyarországi
MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat Szentesi Telepe, a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat
Szentesi Üzemcsoportja, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Felvásárlási Kirendeltsége
és a Szentesi Városgazdálkodási Vállalat.
A termelőszövetkezetek segítésére alakult 1949-ben a Szentesi Állami Mezőgazdasági
Gépállomás, amely 1968-tól a Mezőgép, 1972-től a Hódgép gyáregységeként működött, majd
1989-ben Szentesi Gépipari Vállalat néven önállósult, 1994-ben kft-vé alakult, majd jogutód
nélkül megszűnt, jelenleg több kft. működik a területén.
1952-ben létesült a szentesi székhelyű Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, amely
az egész megye területén gondoskodott a lakosság és a közületek vízellátásáról, valamint a
közfürdők üzemeltetéséről. 1995-ben jogutód nélkül megszűnt.
1957-ben alakult a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat, benne motorjavító, lakatos, asztalos,
üveges, építőipari, fonalfeldolgozó és utóbb hordógyártó részlegekkel. 1976-tól Fémtechnikai
Vállalat, jelenleg Fémtechnika Vasipari Kft. néven működik.
1960-ban hozták létre a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulatot, amely negyven
fővel ma is üzemel.
- 58 -