SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...
SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...
SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Szentes város településfejlesztési koncepciója<br />
Contex Mérnöki Iroda Kkt.<br />
E probléma kezelésére – az Európai Unió mintájára – a térségben is megalakult a gyümölcsés<br />
zöldségtermelőket egységes rendszerbe integráló Termelési és Értékesítési Rendszer,<br />
melynek segítségével, közös csomagolástechnikával, közös marketingtevékenységgel<br />
léphetnek a kistermelők piacra.<br />
A Dél-Alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szövetkezete (TÉSZ) az<br />
Árpád-Agrár Rt. kezdeményezésére jött létre a korábban működő Korai Zöldségtermesztési<br />
Rendszerből. Tagjainak száma meghaladja a 900 főt, ezáltal a klasszikus TÉSZ kategóriába<br />
tartozik.<br />
Az összes mezőgazdasági termeléssel foglalkozót (vállalkozókat, őstermelőket) vizsgálva az<br />
átlagos birtokméret 7,9 ha kistérségi szinten.<br />
A nagyobb, egybefüggő birtokokon főként a korábbi gazdasági szervezetek gazdálkodnak.<br />
Ezek közül soknak van háromszáz hektárnál nagyobb birtoka. Ezeken a területeken főként a<br />
nagyobb üzemméretben folytatható szántóföldi gazdálkodás folyik. Ezek az adatok az<br />
adatforrások eltérése miatt reprezentatívan nem tükrözik a valós helyzetet.<br />
A kistermelők alacsony birtokméretét (kisebb, mint egy hektár) fokozza az intenzív kertészeti<br />
kultúrák jelenléte, melyek nem igénylik a nagyüzemi méreteket.<br />
A különböző mezőgazdasági vállalkozók, társaságok, őstermelők gazdálkodási minősége<br />
nagyon eltérő. A nagyobb mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek (volt tsz-ek, állami<br />
gazdaságok) már megteremtették a minőségi termékek előállításának feltételeit (rendelkeznek<br />
a különböző minőségbiztosítási rendszerekkel), több szervezet rendelkezik exportjoggal.<br />
A probléma a kistermelők által megtermelt mezőgazdasági termékek minőségi besorolásánál<br />
jelentkezik. Gondot okoz az integráló szervezeteknél is az elfogadott minőségi szintek tartós<br />
biztosítása. A minőség biztosításának érdekében az integrátorok szerződési feltételeként<br />
szabják meg a megfelelő minőségi besorolást.<br />
A kistermelőknél a minőségi termelés elérésének útja kizárólag a korszerű termelési<br />
ismeretek, a szaktudás megszerzésén, az új technológiák bevezetésén és alkalmazásán alapul.<br />
Fontos, hogy minél több olyan családi gazdaság jöjjön létre a térségben, amely magas<br />
színvonalon, és jövedelmezően termel.<br />
A 2005-ben létrehozott DABIC Kht. Dél-Alföldi Agrárinnovációs és Minőségvizsgáló<br />
Központ e probléma megoldásában kíván közreműködni.<br />
A termelők szakmai felkészületlenségét sok esetben a tőkeszegénység, valamint az<br />
információk hiánya okozza.<br />
A pénzhiány befolyásolja a jó minőségű vetőmagvak, a megfelelő szintű gépek és termesztési<br />
technológiák beszerzését és felhasználását. Ezeken a gondokon egy jól koordinált<br />
mezőgazdasági szaktanácsadói hálózat sokat segítene, bár a gazdák körében e szolgáltatás<br />
iránti igénye nem mutatkozik.<br />
A megfelelő szaktudáshoz és információkhoz való hozzájutást segíti a Szentesen található<br />
Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, mely országosan is<br />
elismert. Ugyancsak ezt szolgálják a gazdakörök és az Árpád Kistérségfejlesztő Egyesület<br />
által szervezett előadások és fórumok, valamint a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és<br />
Szakmunkásképző Intézet 1992-ben meghonosított rendezvénye, a Kertmagyarország felé....<br />
című, tudományos tanácskozással egybekötött szakmai kiállítás is.<br />
- 57 -
Change language