SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
Az 1949-ben alakult Felszabadulás MgTsz a szántóföldi termesztés mellett tehenészettel,
juhászattal, sertéstenyésztéssel és baromfineveléssel foglalkozott, 100 hektáron halastavat
létesített, legfőbb terménye a búza, a kukorica és a napraforgó volt. Jelentős volt üvegházas
és fóliás zöldségkertészete, valamint gyümölcsöse is. 1992-ben több önálló egységre
tagozódott, a megmaradt rész jelenleg tejelő szarvasmarha-tartással és építőipari
tevékenységgel foglalkozik.
A Szentes és Vidéke Zöldség Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezet 1957-ben
alakult azzal a céllal, hogy összefogja a konyhakertészeket. 1960-ban felvette az Árpád
Zöldség Termelőszövetkezet nevet, kertészeti profilját kiegészítve az állattenyésztéssel. A
búza és a kukorica mellett üvegházi, fóliás és szántóföldi zöldséget termelt, leginkább
paprikájáról vált híressé. Termálvízfűtésre alapozott kertészete és baromfitartása
nemzetközileg is elismert. A főágazatnak számító baromfinevelésen kívül jelentős a
szarvasmarha tenyésztés is. A termelési szerkezetben komoly változást hozott a privatizáció
során megvásárolt volt állami tulajdonú Erőtakarmánygyár, a Tisza Kenyér Rt. és a volt Délalföldi
Pincegazdaság csongrádi pincéjének Árpád-tulajdonba kerülése. Így többirányú
vertikális integrációk alakultak ki: gabona-takarmány-állattenyésztés, gabona-sütőipar. Egyes
ágazatok működtetése önálló kft-ken keresztül történik.
Az 1960-ban alakult Új Barázda Termelőszövetkezet indulásától kezdve a termál energia
sokoldalú hasznosítását tette programjává. 1968-ban Termál Mezőgazdasági
Termelőszövetkezetté alakult. Felépítette Közép-Európa legnagyobb gördülő üvegházait,
amelyekben évente hét millió szál szegfűt és háromszázezer szál gerberát neveltek. 10
hektáros hajtató felületen modern gépesített zöldségkertészetet létesített, amelyet kilenc
termálkút vizével fűtött. Kialakította az iparszerű baromfitartást, de emellett jelentős volt
törzsjuhászata és marhatenyészete. Az 1990-es évek eleje óta több kisebb egységre tagolva
folytatja működését.
A mezőgazdaság állami szektorát az 1949-ben alakult Pankotai Állami Gazdaság képviselte,
mely 1993 óta részvénytársaság. Legfőbb terménye az abraktakarmány, a kukorica és a
napraforgó. Fő ágazatként megmaradt a sertéstenyésztés. Tevékenységi körébe tartozik a
tenyész- és vágóállat értékesítés, a húsfeldolgozás, a takarmánykeverés és értékesítés,
szántóföldi gépi munkák szolgáltatása, valamint mezőgazdasági gépek javítása és
karbantartása.
Az átalakulással a volt termelőszövetkezetek által megművelt terület közel a felére csökkent,
és a privatizáció által a mezőgazdasági földterületek döntő többsége a kistermelők kezébe
jutott. Ezzel együtt komoly probléma és a termelést hátráltató tényező, hogy földterületeik
külön parcellákon vannak (nem megoldott a birtokrendezés problémája), továbbá nem
rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel a saját termelés beindításához, vagy annak
fejlesztéséhez, így továbbra is bérbe adják a földet.
A bérleti szerződések - amit a földtulajdonosok egymás között kötnek - többnyire egy évre
szólnak, míg a gazdasági társaságok és földtulajdonosok között megkötött szerződés
általánosan öt évre szól.
A tartós bérletek jelentenék a jövőt, de mindez még nem elég elterjedt és még nincs
megfelelő tartalma a szerződéseknek, mely a földtulajdonosok számára biztos megélhetést
jelentene.
Mindez bizonyítja azt is, hogy a termelőknek még tanulniuk kell a gazdálkodást, a tervezést
és annak szervezését, bár a megtermelt termékek bizonytalan piaci továbbítása és ára ezt
szinte lehetetlenné teszi.
- 56 -