SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
V. A GAZDASÁG HELYZETE
V.1. MEZŐGAZDASÁG
Szentesen és térségében a természeti erőforrásokat, lehetőségeket és a társadalmi
adottságokat figyelembe véve a legfontosabb ágazat a mezőgazdaság.
A mezőgazdaság a korábbi évszázadokban az akkori piaci viszonyoknak megfelelően az
extenzív állattenyésztésen, az ahhoz kapcsolódó gyepgazdálkodáson, valamint a szántóföldi
termelésen alapult. Emellett folyamatosan nyert teret a kertészet, annak keretében a zöldségés
gyümölcstermesztés, amely napjainkra Szentest és környékét országos jelentőségű
zöldségtermesztő tájjá alakította át. A termőtáj zöldségkertészetének kialakulása a vidék
természetes vízbőségéhez, a Dél-alföld meleg, napfényes klímájához és a bőségesen
rendelkezésre álló geotermikus energiához kapcsolódik.
A Dél-alföld jellegzetesen száraz, aszályos nyarait kompenzálva nagy területeken megoldott
a szántóföldi kultúrák öntözése. Különösen a szentesi határban érhetők el nagyon jó
termésátlagok, ennek ellenére a térséget a szentesi paprika és a termálenergiával fűtött fóliás
növénytermesztés tette országos hírűvé. A fóliás növénytermesztés mellett a viszonylag
magas jövedelmezőség és az alacsony termőterület szólt, így a kistermelők számára igen
kedvező volt. Sajnálatos módon ez a mezőgazdasági ág is – mint az ország egész
agrárkultúrája – veszélyben van, aminek oka az Európai Unióban is érvényesülő túltermelés,
a szoros piaci verseny, a magas termelési, tartási és minőségbiztosítási követelmények, a
fejlesztéshez, olykor az életben maradáshoz szükséges tőke hiánya. Napjainkban már csak a
fűtött fóliák hoznak kiszámítható hasznot, de hosszú távon – a várható uniós szakmai és jogi
szabályozások miatt – a tulajdonosok többsége nem lesz képes lépést tartani a szoros
mezőgazdasági versenyben.
A térségben megmaradt a szántóföldi gazdálkodás és az állat-, elsősorban a
baromfitenyésztés szerepe is.
A szántó művelési ág nemcsak a szántóföldi növénytermesztést foglalja magába, hanem a
szabadföldi kertészeti termelést is. A szántóföldi növénytermesztés jellegzetes növényei a
gabonafélék és a takarmánynövények. Az állattenyésztés terén a legjellemzőbb a
szarvasmarha-tenyésztés volt, mely az utóbbi évtizedben jelentősen visszaesett, illetve a
sertéstenyésztés, ami viszont a mai napig megtartotta korábbi jelentős volumenét. Már a
század elején is nagy hagyományokkal rendelkezett a juh, és a baromfitenyésztés, melyek
közül a baromfitenyésztés rendkívül meghatározó a térségben, a mezőgazdasági feldolgozó
iparág erre települt. Legjellemzőbb a pulyka- és a csirketartás.
A térségben komoly hagyománya van a legkorszerűbb nagyüzemi gazdálkodásnak; a század
első felében a derekegyházi és a nagymágocsi uradalmakban, a század második felében pedig
néhány szentesi szövetkezetben (Árpád TSZ, Termál TSZ) és a Pankotai Állami Gazdaságban
magas színvonalú termelés folyt. Emellett a háztáji gazdaságok megalapozták az önálló
kistermelői gazdaságok létrejöttét is.
A rendszerváltást követően a térség termelőszövetkezetei gazdasági társaságokká alakultak
át.
- 55 -