SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
Aktív keresők összevont nemzetgazdasági ágak szerint (1990 és 2001)
Nemzetgazdasági ág
létszám
százalék
1990 2001 1990 2001
Ipar, építőipar 4.808 3.103 33.1 25.9
Mező- és erdőgazdaság 3.011 2.037 20.8 17.0
Szolgáltatási jellegű
ágazatok
6.687 6.845 46.1 57.1
Összesen 14.510 11.985 100.0 100.0
Forrás: KSH Népszámlálási adatok
A megváltozott szerkezeti arányok a fejlett országokban kialakult struktúrához közeledtek,
mindez azonban a nyolcvanas évek elejétől kezdődően az aktív állomány 26 %-os, több mint
négyezer fős csökkenése mellett ment végbe.
A munkaerő gazdálkodást jelentős mértékben befolyásolja a naponta ingázók számának
alakulása, a munkaerő vonzási körzetek kialakulása és változása.
A foglalkoztatottak napi ingázása Szentesen
1990 2001
Helyben lakó összes dolgozó 14.510 11.985
Helyben lakó és dolgozó 13.965 10.901
Más településre eljáró 545 1.084
megyén belül 477 606
más megyébe 68 117
Más településről bejáró 3070 2.248
Összes ingázó 3.615 3.332
Ingázási egyenleg +2.525 +1.164
Helyben dolgozó összesen 17.039 13.149
Forrás: KSH Népszámlálási adatok
Az elmúlt időszakban az ingázók száma csökkent, arányuk viszont kismértékben emelkedett.
Ez természetesen összefügg a munkanélküliséggel. Az átalakulás folyamata hatással van a
munkaerő térbeli elrendeződésére, a munkanélküliség csökkenti a naponta ingázók számát, ily
módon a munkaerőt visszaduzzasztja a falura és megváltoztatja az ingázási körzeteket.
A fentiek alapján Szentesen az ingázók száma csökkent, ezen belül a más településre eljárók
száma a duplájára emelkedett, míg a más településről bejárók száma csökkent. Az ingázási
egyenleg még így is pozitív. A vonzáskörzet felöleli a városkörnyék településeit, de azon túl
is kihat keleten Gádoros, délen Mindszent (Hódmezővásárhely), nyugaton Csongrád térsége,
északon pedig Kunszentmárton térségéig.
A szervezeti struktúraváltás, a termeléscsökkenés egyenes következménye a foglalkoztatásban
bekövetkezett változás, nevezetesen a munkanélküliség megjelenése.
Az országos tendenciákhoz hasonlóan, a rendszerváltás idején az ipar és az építőipar területén
alkalmazottak körében volt nagyobb arányú létszámcsökkenés, majd 1992. második félévétől
a mezőgazdaságból kikerült munkanélküliek aránya növekedett. A megye
településhálózatából és gazdaságszerkezetéből adódóan a kevésbé iparosodott városok és
főleg azok vonzáskörzetében lévő mezőgazdasági területeken legnagyobb a munkanélküliség.
- 38 -