SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...
SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...
SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Szentes város településfejlesztési koncepciója<br />
Contex Mérnöki Iroda Kkt.<br />
III.5. A MUNKAERŐPIAC HELYZETE<br />
Magyarországon a rendszerváltást követően jelentős munkaerőpiaci mozgások mentek végbe.<br />
A foglalkoztatottak száma másfél millióval (5.2-ről 3.7 millióra) csökkent.<br />
A regisztrált munkanélküliek száma a kezdeti drasztikus növekedés után, 1993 óta már<br />
csökkenést mutat, az 1993. februári 705 ezerről 1998 év végére 404 ezerre apadt, a 2001-re<br />
kismértékben emelkedett, a népszámlálás adatai szerint elérte a 416 ezer főt.<br />
A foglalkoztatottak száma 1997-ig még kismértékben csökkent, 2001-ben Magyarország<br />
népességének 36.2 %-a volt foglalkoztatott, a munkanélküliek közül kiválók azonban döntő<br />
többségében az inaktívak táborát növelték. A munkavállalási korú népességen belül a<br />
munkanélküliek és az inaktívak együttes létszámának aránya az 1990-es 38 %-ról 2001-re 50<br />
%-ra nőtt.<br />
Szentesen a foglalkoztatottak száma az 1990-es 14.510 főről 2001-re 11.995 főre csökkent. A<br />
munkavállalási korú népességen belül a munkanélküliek és az inaktívak együttes létszámának<br />
aránya az országos tendenciának megfelelően, a rendszerváltás időszakának 37%-áról 2001-re<br />
48%-ra emelkedett.<br />
Szentes népességének gazdasági aktivitása<br />
Év Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli<br />
Inaktív<br />
kereső<br />
Eltartott<br />
1980 35.317 16.130 na 7.129 12.058<br />
1990 32.891 14.510 302 8.268 9.811<br />
2001 31.638 11.985 891 10.375 8.387<br />
Forrás: KSH Népszámlálási adatok<br />
A Szentesen dolgozó aktív keresők döntő része (80 %-a) a városban él, a bejárók teszik ki a<br />
fennmaradó 20 %-ot. Az aktív keresők számának alakulását a népesség belső fejlődési<br />
folyamatai, valamint a város funkcióinak a térségre gyakorolt vonzása egyaránt<br />
meghatározza.<br />
Szentesen a munkaerő számában és struktúrájában – a népesség számában is nyomon<br />
követhető – élesen elkülönülő szakaszok határolhatók el.<br />
A II. világháború után, az 50-es évek végéig a város gazdasági fejlődése lassú volt, ezt<br />
követően a 60-as években az ipar extenzív típusú fejlesztése indult meg. Az 1970-ig terjedő<br />
időszakban jelentős mértékben nőtt az iparban foglalkoztatottak száma és ezzel együtt az<br />
aktív keresők létszáma, valamint az ingázók száma is. A hetvenes évek elején lezárult az<br />
iparfejlesztés ún. extenzív szakasza, a gazdaság és vele együtt a foglakoztatás<br />
átstrukturálódása volt megfigyelhető a nem anyagi ágak felé. A 80-as évektől megindult az<br />
aktív keresők számának és arányának csökkenése. Visszaesett az iparban valamint az<br />
építőiparban foglalkoztatottak létszáma, mezőgazdaság eltartóképessége sem növekedett,<br />
megindult a falvakba való visszaáramlás. Mindeközben a szolgáltatási jellegű ágazatokban<br />
foglalkoztatottak létszáma növekedett.<br />
- 37 -
Change language