SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
érzékeny agrárzóna. Így ez az ország egyik stratégiai mezőgazdasági termelésre
legalkalmasabb területeinek egyike.
II.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
II.2.1. Településszerkezet
Szentes eredeti településhálózata - mint a többi Csongrád vármegyei település - a törökök
kiűzéséig többször is elpusztult. Ezt követően olyan új településszerkezet alakult ki, amely az
Alföld legnagyobb részére jellemző. A megyében öt városias település maradt meg - ma is a
legnagyobb városai a megyének -, ezek közül az egyik Szentes.
A város központjának kiépülése döntően 1880-1900 közötti időszakra tehető. A folyóparton
települt városokhoz hasonlóan a vízpart, az átkelési hely közelében, a katolikus és a
református templom, valamint a Kurca közötti területen alakult ki. Ebben az időben készült el
a vármegyeháza, a bazársor (Haris-bazár), a Petőfi Szálló. A századforduló és az első
világháború között épült fel a városháza, az új református iskola, majd az új katolikus
plébánia (1936.) Ezzel a Kossuth tér (volt Piac tér), és az Erzsébet tér (volt Köztársaság tér)
elnyerte végleges formáját. A városközpont kompozíciós szempontból legfontosabb eleme a
református nagytemplom, amely a szokásostól eltérő elhelyezkedésével a térnek egyedi
karakteres megjelenést biztosít.
Szentes – az úgynevezett udvaros halmaz településmagjával – jellegzetes alföldi parasztváros.
A város további fontos településszerkezeti elemei a külterületen lévő tanyák. A XVIII. század
végi szentesi tanyavilág térbeli elhelyezkedésére jellemző, hogy azok csak a város közvetlen
határában, az úgynevezett belső legelőt övező szántóföldi tanyák zónájában találhatók.
Ugyanis a várostól távolabbi területekre, az úgynevezett külső legelőkre, melyek a város
tulajdonában voltak, nem engedtek tanyát telepíteni.
Jelenleg kb. 400 tanya található Szentes külterületén, összesen kb. 150 állandó lakossal. A
tanyák napjainkban döntően már nem azt az állandó lakhelyet jelentik, mint korábban, hanem
hobbiterületként funkcionálnak.
II.2.2. Lakásállomány változása
A város lakásállományának „állagát” legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy milyen
korú lakásokból tevődik össze.
A lakások és a lakott üdülők építési éve Szentesen:
Időszak
Összesen
1920– 1945– 1960– 1970– 1980– 1990–
–1919
1944 1959 1969 1979 1989 2001
12 642 2 782 1 671 731 1 456 3 081 2 322 599
Forrás: www.nepszamlalas.hu (KSH Népszámlálás 2001.)
- 15 -