SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
Előfordul azonban a fenti hasznosítási formák kombinációja is, mely során a magas
hőmérsékletű vizet először légterek fűtésére, majd hőfokának csökkenésével használati
melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben hasznosítják (pl.: Városi
Kórház és a Gyógyfürdő, illetve Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Strandfürdő).
A vidék természetes vegetációját a Tiszántúli flórajáráshoz (Crisicum) tartozó
növénytársulások jelentik. Csongrád megye lényegében három eltérő, potenciális természetes
vegetációjú részre osztható: Kiskunsági-homokhátság, Tisza és Maros ártere, Békés-Csanádi
löszhát. Ezek közül a szentesi térség természetes növényzetét a Tisza mentén a ligeterdők és
mocsarak vegetációtípusa (pl.: fűz- és nyárfaligetek, bokorfüzesek, éles sás, mocsári
nefelejcs), míg tőle keletre a löszpuszták (pl.: barázdált csenkesz, zsálya, kakukkfű,
árvalányhaj) alkotják(-ták). Napjainkra ugyanis a Csongrádi sík területéről szinte teljesen
hiányoznak az erdők, erdősültsége csupán 2,6%, összefüggő erdőterületek csak alig
vannak(helyüket nagyüzemi szántóföldek uralják).
Szentes természeti értékei közül elsőként említhetjük a település területéhez tartozó, a Körös-
Maros Nemzeti Park mozaikos illetékességi területeinek egyik egységét, a Cserebökényi
pusztákat. Az országos jelentőségű védett természeti terület 4537 hektáros, amely pusztai
tájképével, ősgyepeivel, mocsaraival és különleges madárvilágával 1997 óta része a Nemzeti
Parknak. Eddig 229 faj előfordulása bizonyított (pl.: ugartyúk, túzok, kékvércse, szalakóta,
fehér gólya, gólyatöcs, gulipán, kerecsensólyom). A terület ezen kívül gazdag kultúrtörténeti
értékekkel is rendelkezik, mint például Szentes és határának egyetlen, részben álló középkori
műemlékével, a hajdani Ecser falu középkori templomromjával, amely a Vekeri-ér egyik
kanyarulatában található.
Szintén országos védettség alatt áll a Tisza jobb partján húzódó hullámterében található
Zsupsziget. A néhány hektáros terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. Kezelője a
Kiskunsági Nemzeti Park. A Szentes igazgatási területére eső Labodári holtág a legészakibb
része a fokozottan védett holtág szakasznak, amelynek legfőbb értéke a különböző gémfélék
(kiskócsag, selyem gém, szürke gém, bakcsó) fészkelő helye.
Sajátos táji adottságait jelentik a városnak a közigazgatási határán belül jelentős számban
előforduló kunhalmok - az Alföld unikális értékű tájelemei, elsősorban táj-, régészeti-,
kultúrtörténeti- és botanikai kincseket őriznek -, melyek ex lege (1996. évi LIII. tv. 23§.1.
bekezdése alapján) védettek, országos jelentőségű természeti emléknek minősülnek.
Helyi védettségű a város központjában, a Kurca partján található Széchenyi-liget, amely az
Alföld egyik legrégebbi köztulajdonban lévő parkja. A ligetet, akkori nevén Sétakertet 1869-
ben telepítették. Növényállományából figyelemre méltóak az idős platán, vadgesztenye és
magas kőris fák. Az örökzöldeket a tiszafa, a luc- és a simafenyő képviseli. A liget egyben
Szentes kultúrparkja, hiszen itt található jelenleg a múzeum, a strand, és a sporttelep.
Helyi védettség alatt áll továbbá a Szentesi Kórház 16 hektáros parkja (fenyőivel, mocsári
ciprusaival és páfrányfenyőivel), melyet a harmincas években alakítottak ki, a Magyartés-
Zalotai Természetvédelmi Terület, amely az európai zöldfolyosó része, továbbá a Szentes-
Lapistó Fertő. Az 1997-ben készült rendezési tervben javaslatként szerepeltek, illetve a
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/1998 (VII.03.) KT. rendeletének
(városrendezési szabályzat) 2. számú melléklete helyi védelemben való részesítését javasolta
a következő területeknek: Mucsi-hát, József–szállás, Kutasi-gyep, Ecseri-legelő,
Kunszentmártoni-halastó, Tőkei-puszták.
- 13 -