SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
folyamatai változó tiszai és körösi vízhozamok esetében is szabályozottá válnak. A
folyószakasz jelentős bal parti eróziója megszűnjön, az állékonysága biztosított legyen. A
csongrádi strand porondja megőrződjön, miközben a strand és torkolati szakaszon az előírt
hajózóút szélességét biztosítják. 1998-1999 között valósult meg az I., 1999-2000 között a
II.A, 2001-ben a II.B, míg 2005-ben valósul meg a III.A építési ütem.
A Kurca főcsatorna és mellékcsatornái (Veker főcsatorna, Kórógy főcsatorna, Ludas ér,
Mágocséri főcsatorna) többféle szerepet töltenek be a térségben: a vízgazdálkodási
funkciókon (belvízelvezetés, öntözővíz tározás és szállítás, tisztított és tisztítatlan szennyvizek
befogadása) túl turisztikai, horgászati, sportolási, szabadidő eltöltési, környezetgazdálkodási,
szerepük van, a belterületeken pedig ezeken kívül még városképi, tájesztétikai jelentőséggel is
bírnak. Vízminőségük nagyban függ az adott hidrometeorológiai viszonyoktól (pl.:
levegőhőmérséklet, csapadékmennyiség). 2004. év második felében például olyan
kedvezőtlen vízminőségi viszony alakult ki a Kurcán, hogy az önkormányzat, az ATIKÖFE
szentesi szakaszmérnöksége, és a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat együttes
közbeavatkozására volt szükség. A vízi növények elszaporodása Szentes város térségében
például már 100%-os volt a főcsatornán. Az elpusztult növények bomlása kellemetlen
szaghatást eredményezett. A kárelhárítás során megoldották a vízi növényzet gépi leszedését,
valamint a Felső-kurcai vízkivételen keresztül a vízminőség javítása (a tápanyagkoncentráció
csökkentése) érdekében friss víz betáplálását a Hármas-Körös folyóból. Mindezek
eredményeként a víz minősége jelentősen javult, jelenleg lényegében megegyezik a Hármas-
Körös vizének minőségével (III. osztályú).
Csongrád megye belvizek által különösen veszélyeztetett területei közé tartozik a Kurcai
belvízvédelmi egység, ahol esetenként hatalmas területeket borít el a belvíz, ezzel nagy
károkat okozva elsősorban a mezőgazdaságnak. A belvízvédelmi feladatokat az Alsó-Tisza
vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság látja el. Az igazgatóság működési területén
nyolc belvízvédelmi területi egység különíthető el. Ezek közül a harmadik legnagyobb a
Kurcai, melynek 1193,2 km 2 területén a Szentesi Szakaszmérnökség az illetékes.
Szentes és környékén a talajvíz átlagos mélysége 4 méter körül van, de Szentestől ÉK-re még
ez alá süllyed. A térség rendkívül gazdag rétegvizekben, kitűnő vízadó rétegekkel
rendelkezik. A város hévizet adó rétege felső pannon korú, melynek vízhozama 1000 l/p-t
meghaladó, a szolgáltatott gyógyvíz jellegét tekintve alkáli-hidrogén-karbonátos, kémiai
típusa szerint Na-HCO 3 -os, általában 60°C feletti felszíni hőmérséklettel.
Szentes város felszín alatti vizeinek állapota - a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet: a felszín
alatti vizek állapotának szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról
szóló rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet melléklete alapján - az
érzékenységi kategóriák (fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a
kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések) közül az
érzékenybe sorolható.
A településen feltárt hévizeket (összesen 32 db) egyrészt fürdő- és gyógyvízként használják
fel. Másrészt energetikai célokra is sok kút termel. Így a belőle nyert energiát a
mezőgazdaság, a lakosság és az ipar használja fel. Az úgynevezett geotermikus energia
mezőgazdasági hasznosításának egyik kiemelkedő centruma Szentes. A lakások és
közintézmények kommunális távfűtési energiaellátásánál felhasznált hévízmennyiséget
illetően is vezető szerepet játszik a város a Dél-alföldön. Ipari hasznosításakor elsősorban
üzemi épületek fűtésére, valamint technológiai melegvízellátásra használják fel (pl.: Legrand
Rt.).
- 12 -