SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I ...

Szentes város településfejlesztési koncepciója
Contex Mérnöki Iroda Kkt.
II. A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETE
II.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
Szentes a Csongrádi-sík észak-keleti részén helyezkedik el. A kistáj a Tisza-völgy irányába
lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. Az agyagos, iszapos felszín
közeli üledéket - itt már a kistáj keleti részéhez képest - vastagabb infúziós lösztakaró fedi.
Ehhez kapcsolódik Szentesen az építőiparban hasznosítható nyersanyag, az agyag, illetve az
egykori medrek vonalain a homok. A város átlag 87 m tengerszint feletti magasságban
található. A várostól nyugatra a Tisza völgyére lejtő alluviális síkság, míg keletre a gyengén
emelkedő pleisztocén kori vastagodó infúziós (ártéri) löszhátság helyezkedik el. Szentes város
domborzatát a Kurca, mint természetes mélyvonulat határozza meg. A település legmagasabb
része a Kossuth tér (85 m)- mely a Kurca bal partján található, valamint a Termálfürdő
környéke. Ezzel szemben Szentes legalacsonyabb részei a Disznózug (80,5 m) és a
Sportközpont (80,7 m). Környezetföldtani szempontból a város erősen érzékeny a
szennyeződésekre porózus felszíni képződményei miatt, ezért nagyon fontos a környezet
minőségének megóvása érdekében a minél nagyobb arányú szennyvízelvezetés, valamint a
megfelelő hulladék elhelyezés és hulladékkezelés.
A táj jellemző talajtakarója egyrészt a mélyben sós réti csernozjom, amely morzsás
szerkezetű, jó víz- és tápanyag gazdálkodású, termékeny talaj, másrészt a Tisza mentén az
öntéstalaj, amely kisebb humusztartalmú, gyengén lúgos, mély termőrétegű, szintén jó
vízgazdálkodású, termékeny talaj. Kisebb foltokban réti szolonyecek borítják a felszínt,
melyek rossz vízgazdálkodásúak, gyenge vízáteresztő képességgel rendelkeznek, lúgos
kémhatásúak és nagyon vékony termőréteggel rendelkeznek.
A helyi klímára a meleg, száraz kontinentális éghajlat jellemző. A napsütéses órák száma az
év folyamán magas, 2000-2050 közötti, ezzel az értékkel Szentes az ország napfényben
leggazdagabb vidékei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 °C, a tenyészidőszak
középhőmérséklete 17,2 °C. A csapadék mennyisége a kistáj északi részén évi 550 mm-nél
kevesebb, amelyből a tenyészidőszakban 300-310 mm jut. Ezekkel az értékekkel a Csongrádisík
legszárazabb és vízhiányosabb területe. Az uralkodó ÉNy-i szélirány mellett gyakoriak a
DK-i szelek is, melyek főként a tavaszi hónapokban jellemzőek.
Szentes felszíni vízkészletét a település Ny-i közigazgatási határán húzódó Tisza, illetve a
város nyugati felét É-D-i irányba átszelő Kurca főcsatorna jelenti, amely a Tisza folyóba
csatlakozik. A Kurcába a településtől északra a Veker-ér, míg délről a Kórogy-ér torkollik.
A Tisza vízminősége a település közigazgatási határa mentén II.-III., azaz jó illetve tűrhető
minőségű osztályba sorolható (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003. évi adatai
alapján: Oxigénháztartás: II.; Tápanyagháztartás: II.; Mikrobiológia: III.; Mikroszennyezők:
III.; Egyéb jellemzők: II.).
A Tisza kapcsán a településen számolni kell a folyón illetve a mellékfolyóin levonuló
árhullámokkal is. Az utóbbi néhány évben súlyos árvizek pusztítottak az országban a Tisza
völgyében, ezért a Kormány kidolgoztatta és elindította a kormányhatározattal elfogadott
[(1022/2003.) III. 27.] úgynevezett Vásárhelyi Tervet (illetve Továbbfejlesztését –
(1107/2003.) IX.5.), amely a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett
térség terület – és vidékfejlesztését szolgáló programja. Ennek részeként szerepel a Tisza
folyó Körös torkolati folyószakasz rendezésének szükségessége. Az 1997-ben megkezdett
rendezési munkálatok célja, hogy a beavatkozással érintett folyószakaszon olyan rendezett
áramlási viszonyok alakuljanak ki, amelynek hatására a meder sodorvonal-változásának
- 11 -