SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...

More documents

Recommendations

Info

I. RÉSZ <strong>SZENTES</strong> VÁROS HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE
Szentes város településfejlesztési koncepciója Contex Mérnöki Iroda Kkt. I. <strong>SZENTES</strong> VÁROS TÖRTÉNETE Szentes az Alföld közepén, Csongrád megye északi részén, a Tisza bal partján, a Körösből eredő Kurca két partján terül el. A tengerszint feletti magassága 78,5-85 méter, jellegzetesen sík vidék. A város környékén feltárt régészeti leletek bizonysága szerint a terület az újkőkortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. A népvándorlás évszázadaiban különböző népcsoportok váltották egymást. A honfoglaláskor Ond vezér törzse népesítette be a területet, magába olvasztva a szláv őslakosságot. A kis halászfalu a gyakori kun és tatár betörések következtében több ízben elpusztult, de mindannyiszor újra benépesült. A Kurca folyó neve I. Géza 1075-ben kelt oklevelében fordul elő először (Curicea). A település első okleveles említésére 1332-ben került sor Scenthus (Szentüs) alakban. A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve valószínűleg a valódi első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökíthette meg. E korai évszázadokról keveset tudunk. Szentes folyamatos gyarapodására utal, hogy míg egy 1423-ból származó oklevél templomos falunak, I. Ferdinánd 1564. április 4-én kelt adománylevele pedig már oppidumnak (mezővárosnak) mondja a települést. Gyula várának török kézre kerülése után (1566) Szentes fejlődése változó képet mutat. A teljes pusztulást a felvirágzás követi, többször megismétlődve. Utolsó felperzselésére 1693- ban kerül sor a krími tatárok által. A település ezt a pusztítást is átvészelte. A török hódoltság megszűnése után felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új családok betelepülése. A Rákóczi-szabadságharc idején hol a kuruc, hol a labanc csapatok szállták meg a várost, amit csak tetéztek a bécsi kormány szolgálatában álló rácok fosztogatásai. A hadak elvonulását 1709-ben nagy pestisjárvány követte, amelynek Szentesen megközelítően 900-an estek áldozatul. Egy 1715-ben készült összeírás szerint a város lakossága nem haladta meg az 1380 főt (230 család). Erről az alapról indulva vált néhány évtized alatt ismét virágzó mezővárossá. A település fejlődésére meghatározó körülményként hatott, hogy az 1716-1718 között folyó délvidéki török hadjárat idején báró Harruckern János György élelmezési főhadbiztos Szentest tette a császári hadak élelmezésének központjává. A lakosság anyagilag gyorsan gyarapodott, hisz szinte minden terményét könnyen értékesíthette. Harruckern János György 1730-ban három országos vásár tartására szóló privilégiumot eszközölt ki III. Károly királytól. A sokféle kedvezmény nyomán a lakosság létszáma folyamatosan növekedett. Az 1759. évi összeírás már 794 családfőt tüntetett fel, vagyis a település népessége ekkorra megközelítette az 5000 főt. Az 1828. évi országos összeíráskor már 16 134 lakost (2979 családot) regisztráltak Szentesen. A város életében jelentős változást hozott az 1836-os esztendő. Az országban másodikként örökváltsági szerződést kötött a Károlyi grófokkal, lezárva ezzel a feudális kötelékeket, biztosítva a dinamikusabb polgári fejlődést. 1848. újabb mérföldkő, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyűlési képviselő választásának jogát. Lakóinak száma ekkor már megközelítette a 22 000 főt. A város nem esett a nagy hadjáratok útvonalába, mégis az első perctől kivette részét az ország önvédelmi küzdelméből. - 9 -
Page 1 and 2: SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZT
Page 3 and 4: Szentes város településfejleszt
Page 9: Szentes város településfejleszt
Page 61 and 62:
Szentes város településfejleszt
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
II. RÉSZ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI K
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
show all

SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

SZENTES VÃROS TELEPÃLÃSFEJLESZTÃSI KONCEPCIÃJA I ...