Viselkedés szabályozása

Magatartás szabályozása

Gén-viselkedés
• Az élő szervezet minden tulajdonsága
(forma, belső szerkezet, kémiai
felépítés, viselkedés) visszavezethető a
gének működésére
• AZONBAN sok tényező befolyásol:
idegrendszer fejlődése, hormonok,
tanulás
• Magatartás nem feleltethető meg egy
génnek; poligénes
• Illetve egy gén-több tulajdonság:
pleiotróp

• Genetikus kérdései a genetikai
variabilitásra vonatkoznak; egyértelmű
genotípus-fenotípus összefüggés
felderítése
- azonos genotípusok fenotípusát különböző környezeti
feltételek között vizsgálja: környezeti hatások elkülönítése
-azonos környezeti-kísérleti feltételek között különböző
genotípusokat alkalmaz: genetikai különbségek

Összehasonlító pszichológus: hogyan viselkedik vki, ha
váratlanul új környezetbe kerül?
„Nyílt tér” (open field) teszt
- vizelések, bélsárürítések, ágaskodások száma, mekkora területet jár be,
milyen sebesen, stb.
- mérhető paraméterek biológiai funkciója legtöbb esetben megmagyarázhatatlan,
de jól mérhető, megfelelő variabilitás esetén alkalmas genetikai analízisre

Általános mozgásaktivitás mérésére többféle teszt…
póznateszt
• latencia: mennyi idő a
mászásig
• mennyi idő alatt jut fel
• mennyi ideig tartózkodik
a póznán
sötét
világos

mérik: haladás sebességét, útvesztő zsákutcáiba való belépést hibák száma, stb.

Etológia: természetes viselkedési egységek vizsgálata!
- a genetikailag meghatározott természetes viselkedés felkészíti az állatot
az élőhelyén előforduló események felismerésére
- magatartásért felelős génkészlet tükre az állat ökológiai környezetének
- az állati viselkedést az agyban kiépülő akciómodell irányítja
Paradicsomhal ragadozó elkerülése
(ELTE Etológia Tanszékének vizsgálata)
• két szemhez hasonló folt jelenlétében az állatok
másképp reagálnak az enyhe fájdalomingerre
• kulcsinger észlelésekor gyors elkerülési reakció
• kulcsinger nélkül, pedig „keresnek”
- „ha két szemet látsz, figyelj”
- „ha két szemet látsz és fáj, menekülj”
- „ha csak kicsit fáj, keress”

Beltenyésztett populációk alkalmazása
- mesterséges képződmények; genetikai homogenitás jellemzi
- de! korlátlan számban állnak rendelkezésre az egyedek
- reprodukálható a kísérlet
- mérhető a genetikai és a környezeti variancia
Beltenyésztési koefficiens (F):
A teljes genom homogenitásának mérőszáma, értéke 0 és 1 között változhat;
megadja, hogy egy populáció tetszőleges egyedében milyen valószínűséggel találhatunk
tetszőleges génben homozigóta állapotot.
Genotípusos egyezés (I):
A populáció két tetszőleges egyedének tetszőleges génjeiben milyen
valószínűséggel fordul elő megegyező genotípus. Értéke: 0-1 között

Viselkedési fenotípusok egyszerű genetikai
vizsgálata
Ecetmuslica
• mutáns: testszín sárga (vad: szürke)
• testszínért pontmutáció felelős
• Manning és mtsai. (1961): sárga színűek
szaporodási sikere kisebb
Magatartásra visszavezethető okok:
SZÁRNYREZEGTETÉS
• a testszín és a viselkedés között nyilvánvalóan nagyon távoli a kapcsolat, a
felelős gén mégis azonos!

Rothenbuhler (1964) – fertőző lárvarothadás
• higiénikus viselkedés: viaszfedő kinyitása, beteg
lárva eltávolítása
recesszív jelleg

Franck (1970)-
mexikói kardfarkú
halak hibridjei
Xiphophorus montezumae

Dilger (1962) és Buckley (1969)
afrikai törpepapagájok fészeképítő viselkedése
• a szállítás módja mindkét faj esetében öröklődő magatartás

Mi jellemzi tehát a genetikailag rögzített viselkedést
(öröklött mozgásmintázat-ÖMM)?
• az állatok a születésük után azonnal képesek végrehajtani
• formaállandóság
• kulcsingerrel kiváltható (idegi szabályozás!)
• a már megkezdett folyamat megállíthatatlan, a sorrend
megváltoztathatatlan
• nincs kontroll, nincs visszacsatolás (kutyafélék táplálékrejtése)
• a fejlettebb gerincesek esetében a tanulás módosíthat valmennyit
(sirályok vészkiáltása)
• környezethez való alkalmazkodást segíti
• alacsonyabbrendűeknél a genetikailag rögzített viselkedések vannak
túlsúlyban
• jellemző a kifáradás az ÖMM-re, azaz a kiváltódás után nehezebben
lehet újra kiváltani (róka-tojáselföldelés)
- tudatos ÖMM használat: rókaanya-kölykök-vészkiáltás

• Üresjárati aktivitás: ha az állat belső állapota maximálisan kedvező
egy ÖMM végrehajtására, akkor kulcsinger nélkül is megjelenhet a
viselkedés (szövőmadarak fészeképítő mozdulatai fészekanyag hiányában
is)
• Deprivációs kísérletek: az ingerek megvonásával járó nevelési
körülmények után a kulcsinger bemutatására ha az állat a várt ÖMM-mel
reagált, akkor bizonyítottnak vették a genetikai meghatározottságot
→ galambok repülési képessége
- udvarlási szertartások (nem szociális állatoknál is-kakukk)
- táplálékválasztás (bár egy része tanult); de! koala
- ragadozófélelem
- madarak vonulása, ideje
- riasztóviselkedések

Idegi szabályozás
• Érzékelő rendszerek – bejövő információ
• Motoros rendszerek – válaszreakció
• Integráló rendszerek – a két rendszer összekapcsolása
-az érzékszervek által szállított információ valamilyen válaszreakciót vált ki
az állatból
• vészreakció
• vészkiáltások
• vészt jelző feromonok
- vörösbegy vadul megtámad egy idegent,
ha azon vörös tollcsomó van, de a támadás
elmarad, ha az a párján van
- méhecske – virág színe
- sáska idegrendszere folyamatosan stabilizálja
a fej állását
Receptorra ható ugyanazon inger egyik esetben maghatározott
akciót t vált v
ki, a másik m
esetben teljesen hatástalan!

• valamilyen információt felfog az idegrendszer, de az akció jóval
később következik be (pl. egy év múlva); erdei pinty, amerikai indigó
pinty
• a válasz során sokszor változik a beérkező inger, visszacsatolás révén
a válasz is változik, azaz az állat folyamatosan alkalmazkodik
viselkedésével a bejövő információkhoz
• az érzékelés aktív folyamat → az állat keresi a számára lényeges
ingerforrásokat (denevérek, elektromos halak)
Érzékelési modalitások: azok a módok, ahogy az érzékelés történik
- látás (fénymintázat, alak, mozgás, hullámhossz - szín, polarizáltság)-galamb!
- hallás
- szaglás
- tapintás
- ízlelés

- a bejövő információk szűrőkön mennek keresztül: perifériás és központi
ingerszűrők.
Perifériás ingerszűrők:
• különböző érzékszervek érzékenysége egyfajta ingerszűrésnek tekinthető
• emberi fül nem hallja meg a 20 kHz-nél magasabb hangokat, a szem nem látja
az ultraibolya és az infravörös fényt
• érzékszervek szelektivitása: Eleutheorodactylus coqui (fán lakó béka)
• éjszakai lepkék egyes fajainak sajátos „füle” – timpanális szerv
• magasabbrendűeknek kevésbé szelektív érzékelőik vannak
Központi ingerszűrők:
• kulcsinger
• kiváltómechanizmus
• keresőkép

Kulcsinger
Az öröklött mozgásmintázatokat kiváltó ingereket kulcsingereknek
nevezzük.
- tartozik hozzájuk egy kiváltómechanizmus az agyban, amely felismeri a kulcsingert
és elindítja a megfelelő válaszreakciót, azonban ez nem minden esetben az agy egy
konkrét helyén lokalizálható
- a vörösbegy számára a vörös toll kulcsingerként működik, de csak bizonyos
helyzetekben
- változhatnak az állat belső állapotával-(ezüst sirály: forma-szín-méret)
- a kulcsinger helyettesíthető tanulás révén más ingerrel
→ a pulyka kotlós csibe felismerése
Kulcsingerek néhány speciális formája:
1.konfigurációs inger → amikor a
komponensek valamiféle viszonya az
igazi kiváltó (feketerigó)

2. jelzőinger → egy meghatározott formából és egy mozgásmintázatból
tevődik össze (farkaspókok integetése, bundermajmok)
3. szupernormális ingerek → a normális viselkedési válasznál intenzívebb
reakciót kiváltó inger (csigaforgató, nyári lúd és a nagy tojás, kakukk)
Nincs határ!
Minél nagyobb az idegen tojás, annál inkább
vonzódik hozzá.
Van határ!
Ha a nagyobb tojás tömege meghaladja a lúdtojásét,
elveszti az érdeklődését.

Heterogén szummáció törvénye:
A kulcsingerek különböző fajtái összeadódva erősebb választ váltanak ki,
mint egyenként.
• a tüskéspikó hímjei támadnak, ha egy másik hímet látnak, ha annak vörös
a hasa vagy ha fejen áll, de legerőteljesebben akkor támadnak, ha egy
vörös hasú hím áll fejen előttük.

Keresőkép
Az a memóriából felidézett emlékkép, ami a tárgy keresése közben az agy
tevékenységét vezérli
• neurális memóriára épül, szemben a kulcsingerrel, ami genetikai memórián
alapszik
• kormosvarjak, cinkék, rókák
- különböző színű kagylók
- rovarkereső viselkedés

Kognitív térkép, környezeti modell
Az állatok memóriájában a környezetről rögzült egyszerűbb- bonyolultabb
“térkép”.
• ez nem emberi térkép, hanem inkább térbeli viszonyoknak, egyes tárgyak
jellegzetességeinek és bizonyos tárgyak pontos térbeli helyzetének
rögzítése
• mindig fajspecifikus, az adott faj számára a túlélés szempontjából fontosak
Méhfarkas tájékozódása

• „környezet”: 0,4 ha bekerített terület
• naponta 1-1 óra ismerkedés a területtel
• „főhadiszállás”
• 20 db tárgy (játék + háztartási gép)
• másnaponként fél óra ismerkedés (össz.
5 óra)
• új tárgyak, régiek áthelyezése

• a kognitív térkép szükséges a túléléshez
• a térképet azonban csak meghatározott módon és meghatározott
célokra lehet felhasználni! (nektárevő madarak viráglátogatása)
• a térképhez tartoznak öröklött viselkedési instrukciók, mint a “ha nyersz, válts”
és a “ha nyersz, maradj”
• minél pontosabb a térkép, annál inkább lehet tervezni a segítségével (rovarokkétdimenziós
„gyorsfényképei”; háromdimenziós térképek, ultrahangok-denevérek,
vak emberek-tapintás)
- pocsolyából pocsolyába ugrálnak
a legoptimálisabb módon
- tájékozódó úszás dagály idején
tengeri géb

- a kognitív térkép elkészítésében tükröződnek az adott faj ökológiai viszonyai:
a genetikai memóriában rögzült viselkedési instrukciók, amik beleépülnek tanulás
nélkül is a térképbe
- veleszületett mélységkerülés (kismacskák, szárazföldi-, tengeri teknősök)
• csüllő
• meredek tengerparti
sziklákon fészkel

Hormonális szabályozás
- a hormonok szabályozófunkciót betöltő vegyületek; a belső elválasztású
mirigyek vagy neuroszekréciós sejtek termelik
- keringés szállítja a célszervekhez
- hormonok szabályozzák a növekedést, anyagcserét, vízháztartást,
szaporodást, számos viselkedésformát..
Kiváltó hormonok
• adott hormon jelenléte kiváltja,
aktiválja a szóban forgó viselkedést
Organizációs hatás
• egyedfejlődési folyamatokon keresztül
• nemi differenciálódás, szervezet növekedése

Fontosabb hormonok……
• androgének: szaporodási viselkedések (patkány)
- tesztoszteron: agresszió, küzdelem a nőstényekért,
territóriumért, rangsor kialakulása, szociális interakciók
(szíriai aranyhörcsög)
- oxitocin: simaizom összehúzódás, szülés; „apává” válás,
barátok, munkatársak közötti kapcsolat erősítése
• prolaktin: tejtermelés, ivadékgondozás, begytej, kotlási
viselkedés
• melatonin: biológiai óra, ciklikus viselkedések
• adrenalin: stressz, menekülés
• mineralokortikoidok: stressztűrés, stressz hatásának
csökkentése
- glükokortikoidok: kortizol, kortikoszteron
(Haller Jóska: patkány)
• endorfin: „boldogsághormon”, csoki, sport,
fizikai kontaktus-kurkászás, fájdalom

A viselkedés ritmusai
• sok állati viselkedés naponta ismétlődik, napszakos ritmust követ
• évszakhoz, Hold változásaihoz, árapály jelenséghez kapcsolódó
ritmusok
• ezeket a biológiai ritmusokat az állati szervezet biológiai órái
szabályozzák
• Biológiai órák olyan szervezeti mechanizmusok, amelyeket egy
belső, önfenntartó ritmusközpont és egy külső
ritmusszinkronizáló hatás szabályoz.
• biológiai ritmus szabályos ciklusokból áll; teljes időtartama a
periódus; aktivitás arányának változása az amplitúdó
Biológiai ritmus
-hőmérsékleti kompenzáció
- anyagcseremérgek hatástalanok
- periodikus környezeti jelenséggel többé-kevésbé
azonos ritmusban
- hozzákapcsolhatók környezeti kulcsokhoz
- ritmus alapja belső eredetű

Belső ritmusszabályozók
- felderíthető: indirekt módszer (az állatot állandó környezetben tartjuk)
- sok állat ilyenkor is ritmikusan végzi tevékenységét, de a ritmus szabadon
futó lesz (aktivitási periódus eltolódik)
→ Aschoff-szab
szabály: a sötétbentben tartott állat
napi ritmusa nagyjából
megtartja a 24 órás periódusidej
dusidejét, , de egy kicsit mindig csúszik
szik.
- a diurnálisok
lisoké hosszabb
- a nokturnálisok
lisoké rövidebb
lesz
Biológiai óra lokalizálása:
- csótány: idegrendszer-optikai lebeny
- tengeri nyúl: szemek
- gerincesek: tobozmirigy, talamusz egyes magvai

Motiváció
- belső késztetés (drive) valamilyen cselekvésre
-elsődleges késztetések a testi szükségletek, a másodlagosak tanultak.
-a táplálkozás motivációja emlősöknél a gyomor éhségperisztaltikájából,
vércukor koncentrációjából és a rágás szükségletből állössze
-az újszülöttek esetében a szopásnál nem csak a táplálékigény kielégítése
hajtja az egyedet, hanem a szopásigény is
A viselkedés fázisai a különböző motivációk felerősödése és gyengülése
alapján különíthetők el:
- keresés (appetitív szakasz): az állat valamit keres, amire
késztetést érez (táplálék, nemi partner, búvóhely). Rugalmas
szakasz, amikor az állat tanul és ezt felhasználja a következő
keresési fázisban.
- végrehajtás (konszummáció): merev szakasz, fajra jellemző,
kevéssé módosítható mozgásmintázatok.
- kielégülés (szatiáció): nyugalmi fázis.

- motivációs modellek, melyekben a leglényegesebb koncepció a
negatív visszacsatolás és az egyes visszacsatolási körökből felépíthető
szabályozási hálózat
gerincesek agressziójának
modellje

Homeosztázis
• azon összehangolt fiziológiai folyamatok, amelyek az állat belső,
egyensúlyi állapotait fenntartják
• abelső környezet szabályozhatósága a környezet változásainak
kivédésére rendkívül adaptív az állat számára
A homeosztázisban szabályozókörök működnek, amelyek lehetnek
- negatív visszacsatolásúak → a tevékenység eredménye
csökkenti az aktivitás szintjét, vagy
- pozitív visszacsatolásúak → az eredmény fokozza a
további működést (az ilyen szabályozás megszaladhat)
• ezen feed-back mechanizmusok mellett léteznek feed-forward
előrecsatoló) folyamatok, amelyekben az előrelátás a meghatározó
tényező
Homeosztatikus folyamatok
- víz-ionháztartás
- hőháztartás
- táplálkozás
De vannak viselkedési szabályozások:
- hőmérsékleti grádiens
- hibás mellékvese