Személyes gondoskodás - szociális gondozó

Nagy Ildikó
2009
SZEMÉLYES GONDOSKODÁS
DOLGOZAT
1. Mikor jelent meg az első szociális törvény és ismertesse néhány fejezetét!
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Sztv.)
Általános rendelkezések
A törvény célja
A törvény hatálya
A szociális igazgatás általános szabályai
A szociális igazgatás szervei
Eljárási rendelkezések
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
Adatkezelés
Pénzbeli ellátások
Az ellátások formái
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Időskorúak járadéka
Aktív korúak ellátása
Lakásfenntartási támogatás
Ápolási díj
Átmeneti segély
Temetési segély
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés
Közgyógyellátás
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Adósságkezelési szolgáltatás

Energiafelhasználási támogatás
Szociális szolgáltatások
Az ellátások formái
Alapszolgáltatások
Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
Étkeztetés
Házi segítségnyújtás
Családsegítés
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Közösségi ellátások
Támogató szolgáltatás
Utcai szociális munka
Nappali ellátás
Szakosított ellátási formák
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
Rehabilitációs intézmények
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
Lakóotthonok
Nagy Ildikó
2009
Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti
formában történő megszervezése
A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek
A működési nyilvántartás
Az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék
A szociális szolgáltatások engedélyezése
Az intézményi jogviszony
Az ellátás igénybevételének módja
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben
ellátottak jogai

Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai
Az ellátottjogi képviselő
A szociális szolgáltatást végzők jogai
Tájékoztatási kötelezettség
A jogosultak érdekvédelme
Az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatása
Az intézményi jogviszony megszűnése
Egyes intézményekre vonatkozó külön szabályok
Térítési díj
Nagy Ildikó
2009
A bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó külön szabályok
A rehabilitációs intézményekre és a rehabilitációs célú
lakóotthonokra vonatkozó külön szabályok
Az ellátottak felülvizsgálata
Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében
Szerződéses szociális ellátások
Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet
által
A szociális ellátások finanszírozásának egyes szabályai
Záró rendelkezések
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Hatálybaléptető, záró és átmeneti rendelkezések a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosításaihoz
2. Fogalmazza meg a szociális gondozás célját, elemeit, feladatait!
Szociális gondoskodás:
komplex tevékenység, mely célja egy-egy korcsoport, népréteg vagy problémákkal

küzdő csoport életminőségének javítása, fenntartása, jogi eszközök és etikai
szabályok adta lehetőségek kihasználásával.
Szociális gondozás:
a szociális gondoskodás egyénhez kötött, gyakorlati megvalósítása, az
eszközök és módszerek szintjén.
Célja és feladata:
Nagy Ildikó
2009
A gondozás a szükségletekhez igazodó, személyre szabott segítségnyújtás,
melynek mértékét, terjedelmét, gyakoriságát és formáját a segítségre
szoruló egyén testi, lelki és szociális állapota határozza meg.
Szociális gondozás elemei:
Előgondozás
A gondozási igények felmérése
A gondozott megismerése
A beköltözés, beilleszkedés elősegítése
Fizikai ellátás
A szűkebb és tágabb környezet
Élelmezés
Ruházat (textília)
Egészségügyi ellátás
Egészségügyi alapápolási feladatok
Mentálhigiénés gondozás
( pszichés gondozás)
ellátása
Rendszeres orvosi felügyelet
Szakorvos ellátás
Gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz
-ellátás
Kórházi ápolás
Mentális irányítás
Egyéni bánásmód
Társas kapcsolatok fenntartása, kiépítése
A környezet ártalmainak megelőzése
Foglalkoztatás
Fizikai foglalkoztatás
Szellemi- kulturális foglalkoztatás
Szórakoztató foglalkoztatás
Érdekvédelem
Hivatalos ügyek intézése
Érdek-képviseleti fórumok igénybevétele
Személyiségi jogok védelme

Nagy Ildikó
2009
3. Ismertesse Maslow féle piramist!
MASZLOW szerint:
ÖN-MEGVALÓSÍTÁS
SZEMÉLYES FEJLŐDÉS, ALKOTÁSVÁGY
MEGBECSÜLÉS
SZÜKSÉGLETE
ÖNÉRTÉKELÉS, ÖNBIZALOM, BÜSZKESÉG
TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK
SZERETET, MEGÉRTÉS, ELFOGADÁS, TISZTELET,
VALAKIHEZ VALÓ TARTOZÁS
BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETE
A FIZIKAI, PSZICHÉS ÁRTALMAKTÓL VALÓ
VÉDELEM, VÉDETTSÉG; SZERVEZETTSÉG;
ÁLLANDÓSÁG; BIZALOM
FIZIKAI (ALAPVETŐ)
SZÜKSÉGLETEK
TÁPLÁLKOZÁS, FOLYADÉK, HŐMÉRSÉKLET,
LEVEGŐ, PIHENÉS, ALVÁS, MOZGÁS, ÜRÍTÉS,
TISZTÁLKODÁS, RUHÁZAT
Az új elméletek szerint az esztétikai igény mint szükséglet a legmagasabb (5.) szint,
az önmegvalósítás szükséglete ebben az értelmezésben a megbecsülés szükségletéhez
integrálódik. (Előfordul, hogy az esztétikumot a 6. szint ként definiálják.)
4. Ismertesse az előgondozás jelentőségét a szociális ellátásban!
Az előgondozást, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet írja elő és teszi kötelezővé.
Jelentősége:
A befogadás, beilleszkedés zavartalanságának
elősegítése.

Nagy Ildikó
2009
Előgondozás (két lépésben)
I. szakasza - az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése,
felmérése, annak megállapítása céljából, hogy az
igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e
az intézmény szolgáltatása,
• a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az
elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való
megfelelő felkészülés érdekében,
• annak vizsgálata, hogy jogosult-e az ellátásra, az ellátást
igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint
szociális helyzete alapján
• segítség nyújtás a gondozási szükséglet vizsgálatának
kezdeményezésére szolgáló kérelem kitöltésében,
II.
szakasza - a gondozási szükséglet megállapítását
követően kell elvégezni.
• a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő
részére a fogadó intézményben,
• az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új
igénybe vevő fogadására,
• az igénybe vevő felkészítése a beköltözésre, közelebbről
megismertetni a fogadó intézményt, az intézménybe történő
beilleszkedés zavartalan biztosítása érdekében.
Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az intézményi
elhelyezésre irányuló kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül a helyszínen
tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról,
valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében

Nagy Ildikó
2009
véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást
igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az
igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző
személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző
személy megállapításait az előgondozási adatlapon (a 9/1999. SzCsM rendelet 2.
számú melléklet) rögzíti.
Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az
intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően legfeljebb tíz nappal korábban
végzi el, egyben kitölti a 3. számú melléklet szerinti adatlapot.
(Szociális intézményi áthelyezés, valamint egészségügyi, gyermekvédelmi és más
egyéb intézményből történő átkerülés esetén az előgondozást végző személynek
csak az előgondozás II. szakaszában meghatározott feladatokat kell ellátnia.)
5. Ismertesse a célszerű öltözködés szabályait az évszakokhoz kapcsolódóan!
Akkor öltözködünk célszerűen, ha ruházatunk mindig az időjárásnak megfelelő.
Nyáron a szellős, természetes anyagokból készült, lehetőleg világosabb színű, télen
többrétegű, viszonylag sötétebb tónusú ruhákat részesítsünk előnyben, ne
feledkezzünk meg a kiegészítő ruházat (sapka, kalap, kendő, sál, kesztyű stb.) védő
funkciójáról, az egyedi szokások figyelembe vételével.
Az alsó ruha minden évszakban természetes ( pamut) anyagokból készüljön, ami a
nedvességet jól szívja magába.
A ruházkodásnál figyelembe kell venni:
• az ember korát,
• egészségi állapotát,
• szokásait, hagyományait.
Az célszerű öltözködéshez hozzátartozik a megfelelő lábbeli használata.
Elsődleges szempont, hogy

Nagy Ildikó
2009
• stabilan tartsa a lábat,
• szellőzzön,
• csúszásmentes legyen.
Ellátott csoportokként felmerülő speciális szükségletek:
A keringés kapacitásának csökkenése miatt az idős ember fázékonyabb lehet, ezért
amit mi elégségesnek tartunk, lehet, hogy számára kevés vagy fordítva (hűtő funkció
is csökkenhet).
Egyes betegségek következtében (pl. diabetes) illetve időseknél a perifériás idegek
károsodása, sorvadása következtében a hőérzet nem megfelelő, ezért nem az
időjárásnak megfelelő ruhát viseli, ami lehűlést vagy túlhevülést okozhat.
FIGYELEM
Idős embereknél a körkörös gumival ellátott harisnya, zokni vagy alsóruha
elszorítja az ereket, tovább rontva az amúgy is gyengült keringési funkciókat.
A keringés kapacitásának csökkenése miatt az idős ember fázékonyabb.
Fogyatékosoknál, a fogyatékosság típusának megfelelő kényelmes ruházatot kell
biztosítani.
A ruházatot minden esetben az egyéni sajátosságok, szükségletek és igények
figyelembe vételével kell biztosítani, az emberi méltóság megtartásával.
6. Fogalmazza meg az alábbiakat:
a. Egészség:
WHO meghatározás:
A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy
nyomorékság hiánya.
Medicinális meghatározás:
egészség:
A szervezet valamennyi funkciója egyensúlyi állapotban van a külvilág tényezőivel
szemben.

. Betegség (medicinális):
Betegség akkor lép fel, ha ez az egyensúlyi állapot felborul, a
szervezetalkalmazkodó képessége elégtelen.
Nagy Ildikó
2009
Vagyis a BETEGSÉG a test részeinek rendellenes működése, a normálistól
eltérő körülmények miatt.
c. általános jog:
Az ellátotti jogokat az Alkotmány alapulvételével az 1993. évi III.
törvény szabályozza
A z ellátottnak joga van:
• az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott
általános vagy speciális jogokhoz
• teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei alapján az egyéni ellátás,
szolgáltatás igénybevételére.
• arra, hogy az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást
igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény
felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben
és feltételek mellett lehet vizsgálni.
• az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb
adatok megismeréséhez.
• az élethez, emberi méltósághoz,
• a testi épséghez,a testi-lelki egészséghez
• személyes adatainak védelmére, valamint a magánéletével kapcsolatos
titokvédelemre.
• a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai
használatára,
• a bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő

iztonságos elhelyezésére, értékmegőrzésre, illetve az intézmény köteles
Nagy Ildikó
2009
segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez,
illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez.
• az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a
saját és társai nyugalmára, biztonságára.
• családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására.
• betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre, ellátása során figyelemmel kell lenni
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
betegek jogait szabályozó rendelkezéseire.
• arra, hogy ügyeinek intézésénél, ha egészségi állapotánál vagy egyéb
körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek
megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújtson ebben,
• panaszt tenni. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt
írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről.
• az ellátottjogi képviselőhöz fordulni.
d. speciális jog:
Az ellátottnak és törvényes képviselőjének joga van:
• az állapot felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismeréséhez,
• az akadálymentes környezethez
• az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való
hozzáféréshez,
• a képességek, készségek fejlesztéséhez, illetve az állapotfenntartás vagy
-javítás lehetőségeihez (rehabilitáció),
• az önrendelkezés elvéhez, a fogyatékos személy életvitelével
kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartásához,

• társadalmi integrációhoz, más személyekkel történő kapcsolat
Nagy Ildikó
2009
létesítéséhez, kapcsolattartáshoz, valamint intézmények, szolgáltatások
igénybevételéhez, eléréséhez.
• Korlátozó intézkedés alkalmazására csak az ellátott pszichés
megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor, abban az
esetben, ha az ellátott veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető
magatartást tanúsít, a szigorú törvényi szabályozás betartása mellett (az
Sztv. és az Eütv. vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen
alkalmazni)
• a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe
vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény
fenntartójánál.
A hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményben különös figyelmet kell
fordítani:
• az emberi méltóság védelmére,
• az alapvető tisztálkodási, pihenési feltételei nyugodt körülmények
között legyenek adottak,
• postacím biztosítására, és a részükre szóló küldemény átadására.
A szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézményben különös figyelmet kell
fordítani
• az ellátottak adatainak, személyiségi jogainak védelmére.
A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles
kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem
megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével
végzi ezen feladatokat.

Nagy Ildikó
2009
e. Ecomap: az egyénnek és családjának családon kívüli kapcsolatrendszere
Genogram és az Ecomap a szociometrikus technikák köré tartoznak.
Szociometria: Az emberek mindennapi tevékenysége (munka, termelés, stb.) alapján
kialakítható kisebb közösségeken belüli kapcsolatoknak a kutatását. jelenti kérdőíves
felméréssel kikérdezéssel.
Az ecomap, a genogram és a szociogram segítségével vizionálhatók az
interperszonális kapcsolati rendszerek, a szerepek, elvárások, életutak, érzelmi
kötődések, ami szemléletesebbé, átláthatóbbá teszi azokat.
Ecomap:
A család és társadalmi kapcsolati rendszerének feltérképezése.
Rendszerelméleti megközelítés és elemzése (természetes támaszok, a tágabb családi
rendszer és működése, szomszédság, barátságok, munkahelyi kapcsolatok, intézményi
támaszok, szociális intézményi támaszok, régi és új erőforrások: meglévő és hiányzó
kapcsolatok),
Eljárás: Lehet a pácienstől, de az egész családtól is kérdezni. Azt a módszert takarja,
amellyel a nukleáris család helye a tágabban értelmezett családban és közösségben,
a családot érő hatások és a rendelkezésre álló erőforrások határozhatók meg.
Képszerűen mutatja meg hogy egy családon belül hol jelentkeznek kötödések,
feszültségek, ki-kit támogat. Képet alkot a család érzelmi és anyagi erőforrásairól.
Célja hogy ki lehessen választani, azokat a személyeket akik, alkalmasak a változás
elősegítésére. Azonosítja a páciens számára érzelmileg fontos személyeket.
f. Genogram: családon belüli kapcsolatrendszer
A kliens családi körülményeit, helyzetét és a családtörténet feltérképezésére
szolgáló eljárás, a családon belüli kapcsolatait ábrázolja
Genogram: olyan strukturális diagram, amely a család 3-4 generációjának
kapcsolatrendszerét ábrázolja. Eljárás célja hogy a múlt eseményei hogyan
befolyásolják a jelen mintákat.

Eljárás: valós adatok gyűjtésével segít megoldani a problémát.
Nagy Ildikó
2009
A nukleáris család történetét tárja fel a szülők találkozásától, együtt járás,
házasság, első gyermek születése, milyen hatással volt a családra. Egészségi
állapotra vonatkozó kérdések, költözködéssel. ha volt, gyerekek
pályaválasztása, stb. A kapott infókat szavakkal és szimbólumokkal jelöljük,
feltüntetjük az események időrendjét, a szerepeket és kapcsolatokat. A diagram
elkészülte után a terapeuta tiszta képet kap a családról. A családtagok is
átláthatják hogy kik is ők valójában, megismerik helyzetüket a családban.
Az ecomapot és a genogramot az esetmunka kezdetén (induló) és a lezárás
fázisában (záró) is el kell készíteni, az összehasonlító elemzéshez - bekövetkező
változások a család belső-külső kapcsolatrendszerében.
g. Prevenció:
= megelőzés
EGÉSZSÉG VÉDELEM, -MEGŐRZÉS, BETEGSÉG MEGELŐZÉS
A megelőzésnek három szintje van:
-ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS (primer prevenció) betegség, a kóros folyamat
kialakulásának megelőzése
-MÁSODLAGOS MEGELŐZÉS (szekunder prevenció) betegség korai
felismerése, kezelése, melynek hatására a már elindult kóros folyamatot
próbáljuk megállítani, visszafordítani
-HARMADLAGOS MEGELŐZÉS (tercier prevenció) a szövődmények
kialakulásának megakadályozása, rehabilitáció
Prevenciós módszerek:
• tömegkommunikáció, reklám

Nagy Ildikó
2009
• kampányok
• oktatás, iskolarendszeren keresztül
• tréningek - álláskereső, kommunikációs
• önsegítő csoportok
• telefonos tanácsadás
• civil szervezetek
• tanácsadó szolgálatok
• egyházi szolgálatok
A lelkiegészség-védelmével mint tudomány a mentálhigiéné foglalkozik.
A mentálhigiéné körébe tartoznak mindazon intézkedések, amelyek az
intézményrendszerek, a közösségek, a család, az egyén harmonikus életét
biztosítják, segítik, támogatják.
h. rehabilitáció:
visszaállítás, visszahelyezés
Rehabilitáció alatt azt a tevékenységet értjük, amit a társadalom nyújt, a
fogyatékos vagy rokkant embernek, hogy a megmaradt képességeivel
ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.
Célja: a közösségben való élet biztosítása.
A rehabilitáció komplex folyamat, amely több szakterület és szakember
együttműködése esetén lehet eredményes és ahol nélkülözhetetlen a
rehabilitálandó aktív részvétele.
A rehabilitáció szakterületei:

Nagy Ildikó
2009
1. Orvosi rehabilitáció
2. Pedagógiai rehabilitáció
3. Foglalkozási rehabilitáció
4. Munka rehabilitáció
5. Szociális rehabilitáció
i. ápolási diagnózis:
Nem orvosi diagnózis!
A beteg ápolási problémáinak meghatározása.
A teljes, szakszerű leírás magában foglalja:
1. a probléma megállapítását (pl. mellkasi fájdalom)
2. a probléma okát – ha ismert (pl. nehézlégzés, vagy ismeretlen eredetű)
3. a beteg, problémával szembeni viselkedésének megállapítását (pl.félelem)
Mellkasi fájdalom nehézlégzés miatt, gyakran panaszkodik, mert fél a
fulladástól.
A gyakorlatban ilyen részletes meghatározás nem mindig kivitelezhető és
csak az ápolási probléma állapítható meg.
A megállapított problémáknak olyanok legyenek, amik ápolási
tevékenységgel befolyásolhatók.
A probléma okának és a beteg problémával szembeni viselkedésének
megállapításával feltárható a kettő közötti ok-okozati összefüggés, ami
lehet: fiziológiai, pszichológiai, szociális vagy gazdasági.
Az ok meghatározása azért fontos, mert ugyanannak a problémának több
oka is lehet, (pl. mellkasi fájdalom – angina, fertőzés, trauma, műtét stb.) a
pontos meghatározás teszi lehetővé a megfelelő ellátás tervezését,
kivitelezését.
7. Mit jelent az izoláció az idős ember életében, melyek a kivédés

Nagy Ildikó
2009
lehetőségei?
Izoláció fogalma:
Elszigetelődés, másoktól való elválasztódás, az elkülönülés helyzete. Jelentheti azonban a félelmet a
kapcsolatteremtéstől.
Az ember társas lény.
Társadalomban, szervezett közösségben, csoportban éli mindennapjait,
itt szocializálódik, itt határozza meg önmagát. (Én-tudat, én-kép,
identitás.)
Az emberi lét szempontjából tehát nélkülözhetetlen a valahová tartozás
érzése.
Gondoljunk például arra, hogy a kiközösítés, a csoporttól való
elszigetelés, tehát az izolálás a mai napig büntetési forma.
Az izoláció lélektanilag kritikus állapotot, krízist idézhet elő.
A krízishelyzetben az egyén nagy feszültség alatt van, és közvetett vagy
közvetlen módon életveszélyben is lehet.
Tünetek:
• Depresszió, szorongás apátia
• Alvászavar
• Alkohol és drogfogyasztás, evészavar
• Alkalmazkodási zavar, kapcsolati élet zavarai, impulzus kontroll zavara
• Krónikus fáradtság szindróma, tanulási-, figyelemzavar
• Kiégési szindróma (burn-out)
• A krízis helyzet maga
Ezek a tünetek figyelmeztetnek, a krízis kialakulásának lehetőségére. Ezekre

Nagy Ildikó
2009
fel kell figyelni, és minden lehetséges eszközzel elhárítani a krízis kialakulását.
Segítsük abban:
• hogy elfogadhassa azt, hogy az öregedés az összes negatív hatásával együtt,
egy természetes folyamat.
• Hogy kihasználhassa életkora adta lehetőségit, érdeklődési körét megtarthassa.
• Kapcsolatai megmaradhassanak, vagy új kapcsolatokat szerezhessen.
• Veszteségeit átélhesse, ne bagatellizáljuk
• Emlékei, emlékezései, erőt adhatnak. Ilyenkor újra átélik sikereiket. Fontos a
meghallgatás.
• A szabadidő hasznos eltöltéséhez ötleteket adhatunk. Vegyük figyelembe a
személyiséget és az életutat. Javasolhatunk olyan elfoglaltságot, amivel
ismereteit bővítheti, új ismereteket szerezhet.
Az életkor előrehaladtával, kezdetét veszi az öregedés időszaka, ha az
egyén veszteségként éli meg, pszichésen is megviselheti, befelé fordulhat,
depresszív lehet, kóros öregségtudata alakulhat ki. Ebben az esetben
önmagát izolálja.
Az 55-65 éves kor a nyugdíjba vonulás időszaka, komoly lelki
megpróbáltatás. Az aktív élettől való visszavonulás, munkahelyi társas
kapcsolatok megszakadása, kompetencia és presztízsveszteséget okoz.
A volt kollégák egyre ritkábban hívják, illetve nem érnek rá, ha ő
keresi őket. Könnyű neked, nyugdíjas vagy!
Régebben, amikor aktív volt, kikérték a véleményét, ma már, ha
tanácsot ad is legyintenek, hogy ezt nem így van, nem tudhatod, annyi
minden változott amióta nem dolgozol.
Segíthet a nyugdíj melletti munkavégzés, civil szervezetnél végzett
önkéntes munka.

Nagy Ildikó
2009
Kellemetlenül érezheti magát, amiért nem naprakész és egyre ritkábban
keresi a kapcsolatot a régi kollégákkal.
Ez főként azoknak jelent nagy veszteséget, akiknek a munkahelyen
kívül egyéb kapcsolatuk nemigen volt, a baráti körük is a kollégákból
ált.
Megoldás lehet az egykorúak csoportjához való csatlakozás. Idősek
klubja, dalkör, természetjáró csuport stb.
Az elmagányosodás érzését fokozhatja a barátok, főként a házastárs
elvesztése, halála. Ilyen esetekben elhatalmasodhat a feleslegesség érzés,
ami kóros elváltozásokat okozhat.
Kerülheti azon ismerősöket, ahol a házastársak együtt vannak.
Pszichoszomatikus, szocioszomatikus betegségek alakulhatnak ki.
Súlyosabb esetben szuiciditás.
A helyi közösségi élet szervezésébe való segítségnyújtás, újra a
fontosságát erősíti.. A helyi rendezvények szervezésében,
kivitelezésében aktív részvétel.
A fizikai állapot fokozatos romlása és a betegségek következtében, kóros
betegségtudat alakulhat ki, ami gyógyszerfüggőséghez vezethet. Egyre
nehezebben tudja elvégezni aktív, megszokott tevékenységét, segítségre
szorulna, amit szégyell, inkább nem is akarja hogy látogassák, nem
szívesen fogad senkit. (Nincs olyan rend mint hajdanán.) Nem akar teher
lenni!
Általában ezt az állapotot is nehezen viseli az egyén, tiltakozik ellene,
hisz ezt is veszteségként éli meg, védekezik. Megcsinálnám én, ha nem
lennék ilyen beteg!
Ebben a helyzetben, lényeges, hogy fogadtassuk el vele állapotát,
tudatosítsuk, hogy nem teher, létezik a számára megfelelő ellátási forma

Nagy Ildikó
2009
(házi segítségnyújtás). Lényeges, hogy a szükségleteit megfelelően
mérjük fel, óvakodjunk a túlgondozástól.
Amikor egyidős ember már nem tudja ellátni mindennapi tevékenységét, -
segítségre szorul - gyakran felvetődik a kérdés, hogy ez intézményi keretek
között történjen-e. Ez egyben a szociális területen dolgozók egyik nagy
dilemmája is.
Az idős szempontjából a legideálisabb megoldás, ha saját otthonában
gondoskodunk róla.
Lényeges, szempont hogy a megszokott környezetében maradhat, a
tárgyaival, emlékeivel. Itt az ismerősök, szomszédok is gyakrabban
látogathatják meg, mintha intézménybe kerülne. Ez csökkentheti
veszteségeit, az izolációt. Ez főként akkor járható út, ha nem szorul teljes
ellátásra, illetve nem magányosan, hanem családban él.
Bizonyos esetekben azonban épp ez jelenti az izolálódást.
Az olyan magányosan élő idős esetében, aki a társas kapcsolatait
elvesztette, és teljes gondozást igényel, megfelelőbb lehet az intézményi
ellátás.
Az intézményi elhelyezés biztosítja a társas kapcsolatok lehetőségét,
azonban az új környezet, bizonyos szabályok megléte, az idegenekhez való
hozzászokás, próbára teszik amúgy is nehezen működő alkalmazkodó
képességét. Az egyén a közösség megléte ellenére is izolálódhat.
Fontos az új helyzetre való felkészítés. Mentális előgondozás.
A szociális gondozó ápolónak figyelemmel kell kísérnie új gondozott
érkezése után, hogy miként alakulnak a személyes kapcsolatok, hogy
fogadják be és ő hogy tud beilleszkedni a többiek közé. A kezdeti

Nagy Ildikó
2009
problémák önmaguktól is rendeződhetnek, de ki is éleződhetnek. Nem
szabad engedni, hogy elmérgesedjen a helyzet. A mentálhigiénés gondozót
tájékoztatnunk kell a problémáról. Az team munkában, és az
esetmegbeszélések alkalmával kiemelten kell foglalkozni az új gondozott
beilleszkedésével, és probléma esetén további szakemberek bevonására is
javaslatot tehetünk.
8. Milyen feladatai vannak az ellátott jogi képviselőnek?
Az ellátottjogi képviselő
Feadat és hatáskörét a Sztv. szabályozza (1993.évi III. tv.)
Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított
ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a
szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.
Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire.
Az ellátottjogi képviselő feladatai
a) tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok
tekintetében,
b) segít az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, az
intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,
c) segít panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását
az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a
hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,
d) a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével
eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan és ennek során - írásbeli
meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes
képviselőjét,

Nagy Ildikó
2009
e) tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak
jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a
szakmai munka során,
f) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat
megszüntetésére,
g) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára
vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,
h) amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását
észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok
felé,
i) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt
megvizsgálhatja.
Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat
tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás
lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.
Az ellátottjogi képviselő munkaköre pályázat alapján tölthető be, külön
jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel.
Az ellátottjogi képviselő jogosult
a) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni,
b) a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az
intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni,
c) a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni,
velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni.
Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és

tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő
személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.
Nagy Ildikó
2009
9. Mi a teendője a gondozónak az elhunyt körül?
A halál beálltát mindig az orvosnak kell megállapítani!!!
Halott körüli teendők
●
A halál jeleinek felismerése
● Ha a légzés leállt, lezárjuk a szemét, a hozzátartozókat – ha jelen vannak –
néhány percre hagyjuk magukra az elhunyttal, hogy el tudjanak búcsúzni a
szerettüktől – maradjunk a közelben.
●
●
●
●
●
A halál időpontjának feljegyzése.
Orvos értesítése
Az elhunyttal szemben a megfelelő bánásmód szabályainak a betartása, a
tisztelet, a méltóságának megtartása. (kegyeletes bánásmód!)
Intézményi halottellátásnál paravánt kell az ágy köré tenni
Előkészületek a halottellátáshoz
- halotti ruha
- 2 db lepedő
- védőkötény
- gumikesztyű
- mosdótál langyos vízzel
- mosdókesztyű
- 2 db törölköző
- vizes gézlapok
- szükség esetén kolosztómiás, ileosztómiás, katéteres zsák

●
●
●
●
●
- 2 db lábcédula
Az orvos megérkeztekor tapintatosan kérjük meg a hozzátartozókat, hogy
Nagy Ildikó
2009
fáradjanak ki az orvosi vizsgálat és az ellátás idejére, közöljük a várakozás
időtartamát.
A halál orvos által történt megállapítását követően, az orvos megállapítja a
halál beálltának az időpontját, kitölti a halottvizsgálati lapot, a lábcédulákat és
intézkedik az elszállításról.
A halál orvos által megállapított időpontját is dokumentáljuk.
Hozzátartozók felé forduljunk empátiával, fejezzük ki részvétünket, kérdezzük
meg, hogy akarnak-e valakit értesíteni és segítsünk-e ebben.
Amennyiben nem tudjuk a halottat azonnal ellátni, le kell takarni az arcát,
kivenni a párnákat az ágyból, a testet óvatosan, egyenes, laposan fekvő tartásba
helyezzük - gumikesztyű.
A halott ellátásának menete:
1. gumikesztyű, védőkötény felvétele
2. a párnákat vegyük ki az ágyból, a testet óvatosan, egyenes,laposan fekvő
tartásba helyezzük, amennyiben eddig még nem tettük
3. távolítsunk el minden a gyógyításhoz használt eszközt (kötések, infúzió,
katéter, branül, szonda stb.), ruhaneműt
4. vegyük le az ékszereit, tegyük biztonságos helyre
5. ha maga alá engedte váladékát (széklet, vizelet), mossuk le a testet és
töröljük szárazra, ha használt sztómazacskót, azt cseréljük ki
6. ha használt műfogsort és az nincs a szájában, meg kell tisztítani és
visszahelyezni
7. oldalra fordításhoz hívjunk segítséget
8. tegyünk alá tiszta lepedőt
9. adjuk fel a halotti ruhát
10. ellentétes kézre-lábra, kössük fel a lábcédulát

11.ha a szeme nem csukódik le helyezzünk rá vizes gézlapot
Nagy Ildikó
2009
12. ha a száj nyitva van, törölközőt tekerjünk fel gurigába és tegyük az
álla alá, ne kössük fel, mert nyoma marad az arcon és a nyakon
13. kezeit tegyük keresztbe a testen
14. takarjuk le tiszta lepedővel
15. rakjuk rendbe a környezetét, távolítsunk el minden gyógyszert, az
ápoláshoz szükséges berendezést
16. a hozzátartozókat – amennyiben várakoznak – ismét
odaengedhetjük szerettükhöz
17. 2 órán keresztül az ágyában kell hagyni, vagy az erre a célra
elkülönített helyiségben ravatalozzuk fel.
18. ha nem intézményben történt a haláleset, mindenképpen várjuk
meg, míg a halottszállítók elszállítják az elhunytat
19. halotti leltár felvétele
- Tanuk jelenlétében, vagy 2 ember készíti,
- Sorszámozott, hitelesített, legalább kétpéldányos füzetbe vezetjük. (az
intézmény vezetője hitelesíti)
- Kinek a hagyatékát leltározzuk - bejegyzés:név, exitált, pontos idő
- A hagyatéki leltár hol lett felvéve, időpont
- A talált tárgyakat sorszámmal ellátva, tételesen vesszük fel.
- Az ékszereket szín(sárga fém) és alak (karika, kereszt) szerint, pénzt
címletenként darab számonként és pénznem megjelöléssel kell felvenni
- Abban az esetben is kell hagyatéki leltárt készíteni, ha az osztályon
nem volt semmije az elhunytnak.
Bejegyzés:Elhunyt után hagyaték nem maradt.
- Fel kell tüntetni, hogy kik vették fel a hagyatéki leltárt
- Tanú(k) - lehetőleg szobatárs
- az elkészült leltárt a leltározó(k)nak és a tanu(k)nak hiteles módon alá

kell írni
Nagy Ildikó
2009
- Amennyiben a hozzátartozó valamit elvisz, a tétel sorszámát fel kell
írni, és hozzátartozóval aláíratni.
- Amennyiben nem tart igényt semmire, azt is fel kell vezetni, és
aláíratni a hozzátartozóval.
- A hagyatéki leltárban javítani nem lehet. A rontott oldalt átlósan
áthúzzuk és "RONTOTT" felirattal látjuk el.
20. személyes iratokat, ékszert és pénzt páncélszekrényben kell
tárolni, a többit összecsomagolva szekrénybe kell tárolni
21. a halott elszállítása után az ágyneműt lehúzzuk, a matracot és az
ágyat fertőtlenítjük
22. amennyiben a hozzátartozó nem volt jelen, gondoskodni kell a
hozzátartozó értesítéséről
23. fontos a lakótársakkal, betegtársakkal való mentális foglalkozás
24. a kóros gyászfolyamat felismerése fontos feladat, tanácsolhatjuk
szakember igénybevételét.
10. Mely ellátási formák sorolhatók a szakosított ellátások körébe?
Szakosított ellátási formák
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
Rehabilitációs intézmények
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
Lakóotthonok
Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti
formában történő megszervezése
Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult
személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat
állapotuknak és helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell

Nagy Ildikó
2009
gondozni.
A szakosított ellátási formák típusai a következők:
1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
2. Rehabilitációs intézmények
3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
4. Lakóotthonok
Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények az önmaguk ellátására nem, vagy csak
folyamatos segítséggel képes személyek elhelyezésére és ellátására szolgál. Ezekben
az intézményekben gondoskodni kell a napi legalább háromszori étkezésről, mentális
gondozásról, meghatározott szintű egészségügyi ellátásról, valamint az ellátott
lakhatásáról, szükség esetén ruházat és egyéb textília (törölköző, ágynemű, stb.)
biztosításáról. Ilyen ápolást, gondozást nyújtó intézménytípus:
1. az idősek otthona, ahol a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását,
gondozását végzi. Az otthonba 18. életévét betöltött személy is felvehető, ha
betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.
2. A pszichiátriai betegek otthona, amely azt a krónikus pszichiátriai beteget
látja el, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető
állapotú, akut gyógykezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint
szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.
3. A szenvedélybetegek otthona, a szomatikus és mentális állapotot stabilizáló,
illetve javító kezelést igénylő, önálló életvitelre időlegesen nem képes
személyek gondozását végzi, ha kötelező intézeti gyógykezelésre nem
szorulnak.
4. A fogyatékos személyek otthona, ahol az a fogyatékos személy gondozható,
akinek oktatására, képzésére, gondozására, csak intézményi keretek között van
lehetőség.

Nagy Ildikó
2009
5. A hajléktalanok otthonában azokat a hajléktalan személyeket gondozzák,
akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem
biztosítható és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást
igényelnek.
A rehabilitációs intézmények célja, hogy az intézményben lakók önálló életvezetési
képességeit kialakítsa, vagy helyreállítsa. Ilyen rehabilitációs intézmény:
1. a pszichiátriai betegek, illetve a szenvedélybetegek rehabilitációs
intézménye, amely azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve
szenvedélybeteget látja el, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre
nem szorul és utógondozására nincs más mód. Az intézményben a gondozottak
részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást szerveznek és
előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket.
2. A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, előkészíti az ott élők
családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az
intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.
3. A hajléktalan emberek rehabilitációs intézménye azoknak az aktív korú,
munkaképes hajléktalan személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek
szociális ellátása ily módon indokolt, és akik önként vállalják a rehabilitációs
célú segítőprogramban való részvételt.
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok átmeneti szállása és
éjjeli menedékhelye kivételével- ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra
teljes körű ellátást biztosítanak. Ebbe az intézményi körbe tartozik:
1. az időskorúak gondozóháza, amely azoknak az időskorúaknak, valamint a 18.
életévüket betöltött beteg személyeknek biztosítanak ellátást, akik önmagukról
betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek
gondoskodni.
2. A fogyatékosok személyek gondozóháza azoknak a fogyatékos személyeknek

Nagy Ildikó
2009
biztosítanak ellátást, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az
átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
3. A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg
helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben, vagy a családban
nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése, vagy
fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése nem indokolt.
4. A szenvedélybetegek átmeneti otthona azon személyek elhelyezésére szolgál,
akiknél szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került
megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy
lakókörnyezetében nem oldható meg.
5. A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye az önellátásra és közösségi
együttlét szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai
pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő
szolgáltatás.
6. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan embereknek
nyújt lakhatási lehetőséget, akik a szálláshasználat és a szociális munka
segítségével képesek az önellátásra.
A lakóotthon olyan 8-12, esetleg 14 pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt
befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi
állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.
A lakóotthonok típusai: a pszichiátriai betegek-, szenvedélybetegek-, valamint a
fogyatékos személyek lakóotthona.
Forrás: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=878
11.Soroljon fel néhány fogyatékos gondozásban alkalmazott speciális
gondozási szempontot!

Nagy Ildikó
2009
Tartsuk szem előtt, hogy a speciális szempontok a biztonságot, az emberi
méltóságot, a gondozottak minél nagyobb önállóságát hivatottak
elősegíteni.
Minden fogyatékos csoportnál egyformán fontos:
- A járófelület, minden esetben csúszásmentes legyen!
- A fogyatékosságnak megfelelő speciális segédeszköz biztosítása
- A hangulatváltozásokra oda kell figyelni
Látás fogyatékosoknál:
- küszöbmentes ajtók, faltól falig szőnyeg,
- a bútorok lehetőleg a fal mellett, ne rendezzük át a szobát, a székeket mindig
toljuk vissza a megszokott helyére
- a kiírások domború betűkkel legyenek
- az eseményekre hangjelzés figyelmeztessen
- a tárolt élelmiszerek szavatosságár oda kell figyelni
- az öltözködésre fokozott figyelmet kell fordítani, az emberi méltóság szem
előtt tartásával, (esztétikum, színek harmóniája)
Mozgás fogyatékosoknál:
- Kiemelten fontos az akadálymentesítés, minden helyiségbe be lehessen jutni
kerekesszékkel
- az ajtók, a közlekedő folyosók megfelelő szélességűek legyenek
- kapaszkodók megfelelő elhelyezése
- a villanykapcsolók, mosdók, vízcsapok, WC-k megfelelő magasságban
legyenek kialakítva, úgy hogy az kerekesszékből is elérhető legyen
- a higiénés helyiségek padlózata egy szintben legyen, a zuhany alá be lehessen
gurulni fürdetőkocsival
- a ruházat kényelmes legyen
- a hasznos időtöltés megszervezése, a foglalkoztatás, csökkenti a
feleslegességérzés kialakulásának kockázatát

Értelmi fogyatékosoknál:
- a személyi és környezeti higiénére fokozottan oda kell figyelni, pl.: WC
használat utáni kézmosás
- megfelelő bánásmód, az emberi méltóság szem előtt tartása, biztonság
szeretetteljes légkör biztosítása
- a tárolt élelmiszerek szavatosságára oda kell figyelni
- a megfelelő táplálkozásra oda kell figyelni
- a foglalkoztatás lehetőleg fejlesztő jellegű legyen
- fontos a családi kapcsolatok ápolása, fenntartása
Pszichiátriai betegeknél:
- Hasonló a speciális igény mint az értelmi fogyatékosoknál, csak a
hangulatváltozásokra jobban oda kell figyelni
Nagy Ildikó
2009
Nem fogyatékos csoport, de speciális igényük miatt megemlítendők még a
szenvedélybetegek:
- pszichés gondozás, mentális vezetés, életmódváltás elősegítése
- hasznos időtöltés, foglalkoztatás
- emberhez méltó bánásmód, bizalom kialakítása
- személyes higiéné biztosítása
12.Ismertesse a házi segítségnyújtás és a házi szakápolás közötti különbséget!
Ellátási forma Házi segítségnyújtás házi szakápolás
Joghelyek: 1993. évi III. törvény 63.
§-a,
1/2000. (I. 7.) SzCsM
rendelet 25-27. §-a,
36/2007. (XII. 22.)
SZMM rendelet
20/1996. (VII. 26.) NM
rendelet
43/1999. (III. 3.) Korm.
rendelet

hatáskör SzMM EüM
típus
Szociális alapellátás,
személyes gondoskodást
nyújt
Nagy Ildikó
2009
Egészségügyi szakellátás,
személyre szabott,
szakszerű ápolás
forma Univerzális ellátás Szelektív ellátás
Jogosultság
Igénybevétel feltétele
időtartama
finanszírozás
Ellátás céljai
Magyarországon élők (nem
jövedelem- és
biztosításfüggő)
Bizottság dönti el a
gondozási szükségletet
Max. napi 4 órában,
korlátlan ideig
térítésköteles
(Normatíva + térítési díj)
Önálló életvitel támogatása
(Önellátási részképességek
megőrzése, a hiányzó
képességek pótlása a
segítségnyújtás által)
Egészségügyi biztosítási
jogviszony (érvényes TAJkártya)
Kezelőorvos javaslatára
naponta egy vizit, max. 3
óra, legfeljebb 14 vizitre
rendelhető el, amely
ismételt orvosi vizsgálat
alapján további három
alkalommal
megismételhető.
Újabb megbetegedés
esetén megismételhető.
Ingyenes
OEP forrás
otthoni környezetben,
szakszerű ápolás
biztosítása, a kórházi
kezelések számának
csökkentése, illetve a beteg
gyógyulási folyamata
javítható.

Nagy Ildikó
2009
Végezhető tevékenység
alapvető gondozási,
ápolási feladatok , önálló
életvitel fenntartásában ,
higiéniás körülményeinek
megtartásában való
közreműködést, a
veszélyhelyzetek
kialakulásának
megelőzésében, illetve
azok elhárításában való
segítségnyújtás
alapvető és speciális
ápolási feladatok,
1. Alap- és szakápolási
tevékenységek
2. Tartós
fájdalomcsillapítás
szakápolói feladatok
3. Gyógytorna
4. Fizioterápia
5. Szociális
tevékenységek szervezése
6. Diétás gondozás,
tanácsadás
7. Mentálhigiénés
gondozás, tanácsadás
(melynek része a
családtagok, közvetlen
gondozásban résztvevők
felkészítése a hospice
ellátásra)
8. Gyógyszerelés
tervezése, ellenőrzése
(megelőző, lépcsőzetes,
kombinált
fájdalomcsillapítás,
orvosi tevékenység)

kompetencia
A szociális tevékenységet
végzők nyilvántartásában
regisztrált és a területileg
illetékes önkormányzattal
érvényes megállapodása
van
Nagy Ildikó
2009
arcképes igazolvánnyal
rendelkező szakápoló
végezheti.
Képesítési előírások:
20/1996. (VII. 26.) NM
rendelet 2. §
1/2000. (I. 7.) SzCsM
rendelet 3. számú
melléklet
➔
RÉSZLETESEN
Házi segítségnyújtás: keretében kell gondoskodni, azokról az időskorúakról,
akik otthonukban önerőből nem képesek magukat ellátni, azokról a
pszichiátriai betegekről fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik
állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában
segítséget igényelnek de amúgy képesek önmaguk ellátására. Ugyancsak ezen
szolgáltatás keretében kell gondoskodni azokról, akik egészségi állapotuk miatt
ezt igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak.
Forrás:http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=877
➔
Joghelyek:
1993. évi III. törvény 63. §-a,
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 25-27. §-a,
36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet
Az ellátás típusa:
a házi segítségnyújtás a szociális alap-szolgáltatások körébe tartozó,
személyes gondoskodást nyújtó ellátás, melynek keretében biztosítani kell :

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
Nagy Ildikó
2009
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás
körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok
elhárításában való segítségnyújtást.
Feltételek:
➔
➔
➔
➔
Az ellátás nyújtása jövedelmi helyzettől független, de az
igénybevételért személyi térítési díjat kell fizetni, melynek mértéke a
jövedelmi helyzettől függ. A jövedelemvizsgálat csak a gondozási
szükséglet megállapítása után végezhetõ el.
Amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi
segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási
szolgálat keretében történő ellátást.
az ellátás csak akkor vehetõ igénybe, ha a gondozási szükséglet
megállapítást nyert! - a házi segítségnyújtás igénybevételét
megelőzően. ( Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota
vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy
halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az
intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra
a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.
A házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő
időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a
gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylõt
az intézményvezetõ tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás
lehetõségeirõl.
➔ Az igény benyújtásának helye(i): A szociális szolgáltatást nyújtó
➔
intézmény
Megjegyzés:A házi segítségnyújtás megszervezése kötelező

Nagy Ildikó
2009
VALAMENNYI települési önkormányzat számára.
• házi szakápolás:
Másnéven HOMECARE, melynek része a hospice szolgálat.
Homcare célja: hogy a betegségből való felgyógyuláshoz optimális
feltételeket teremtsen.
Hospice célja: méltóságteljes halál feltételeinek megteremtése.
Joghelyek:
20/1996. (VII. 26.) NM rendelet
43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet
Mi az otthoni szakápolás célja?
Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan,
humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi
kezelések száma csökkenthető, vagy időtartama lerövidíthető, illetve a beteg
gyógyulási folyamata javítható.
Milyen feltételek mellett vehetők igénybe térítésmentesen az otthoni szakápolás
keretében nyújtható szolgáltatások?
A szolgáltatás keretében nyújtható ellátások akkor vehetők igénybe térítésmentesen,
ha a biztosított egészségi állapota miatt a kezelő orvosa - a kórházba utalás, vagy a
további ott tartózkodás helyett - az otthoni szakápolást az arra rendszeresített
nyomtatványon elrendelte.
A biztosított otthonában végezhető - állandó orvosi felügyeletet nem igénylő -
gyógyító tevékenységeket elrendelheti:
• háziorvos saját kezdeményezésre, vagy intézeti zárójelentés alapján,

• járóbeteg -, és fekvőbeteg - szakellátást nyújtó intézmény szakorvosa.
Nagy Ildikó
2009
További feltétel még, hogy az ellátást olyan szakápolási szolgáltató nyújtsa, akivel az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár a feladat ellátására szerződéses viszonyban áll,
és a beteg lakhelye, vagy tartózkodási helye a szolgáltató működési területén belüli.
Az otthoni szakápolási szolgáltatók a finanszírozási szerződésekben rögzített keret
mértékéig területi ellátási kötelezettséggel működnek. Ez azt jelenti, hogy minden
hozzájuk érkező, kereten belüli rendelést kötelesek elfogadni. Kereten felül érkezett
igényről a szolgáltatók tájékoztatni kötelesek a kezelőorvost annak érdekében, hogy a
beteg ellátásáról más szolgáltatónál, vagy kórházba utalással tudjon gondoskodni.
Az otthoni szakápolás keretében mely feladatokat láthat el szakképzett ápoló?
• szondán át történő táplálás,
• légcső kanül tisztítása, betét cseréje,
• állandó katéter cseréje, rendszeres katéterezés, hólyagöblítés,
• infúzió beadása,
• műtétek után és az önellátás korlátozottsága esetén testi higiéné biztosítása,
mozgás segítése,
• műtéti területek ellátása, sztomaterápia, különböző drének ellátása,
• felfekvések, fekélyek szakápolása,
• betegség következményeként csökkent vagy kiesett funkciók fejlesztéséhez:
• gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása,
• mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása,
• hely- és helyzetváltoztatás tanítása,
• speciális tevékenységek:
• EKG, oscillometria,
• oxigénterápia,
• légzésterápia,

Nagy Ildikó
2009
• szívó alkalmazása,
• gyógylámpák alkalmazása,
• TENS készülék alkalmazása,
• tartós fájdalomcsillapítás,
• beszédterápia, gyógytorna, elektroterápia.
• haldokló beteg szakápolása (hospice ellátás).
A kezelőorvos a szolgáltatás elrendelésekor határozza meg a fenti tevékenységi
körből a kivitelezendő ellátásokat, azok során alkalmazandó gyógyszereket, és a
gyógyító ellátások gyakoriságát. Az elrendelt tevékenységek összetételét és
gyakoriságát csak a kezelőorvos jogosult megváltoztatni. Az otthoni szakápolás
keretében a térítésmentesen nyújtott ellátás naponta egy vizit, amelynek időtartama a
három órát nem haladhatja meg. A biztosított azonos időszak alatt más szolgáltatótól
kórház-kiváltó ellátást nem vehet igénybe.
Az otthoni szakápolás legfeljebb 14 vizitre rendelhető el, amely ismételt orvosi
vizsgálat alapján - új elrendelő lap kitöltésével - további három alkalommal
megismételhető. Újabb megbetegedés esetén a szakápolás 14 vizitre ismételten
elrendelhető, amely orvosi vizsgálat alapján - új elrendelő lap kitöltésével -
esetenként további három alkalommal megismételhető.
Ha a beteg állapota szükségessé teszi - ideértve a hospice ellátást indokoló állapotot
is - a kezelőorvos a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző főorvosának
egyetértésével, egyedileg meghatározott vizitszámot rendelhet el, ha a vizitszám a
szolgáltatónál rendelkezésre áll. Az otthoni hospice ellátás legfeljebb 50 napra
rendelhető el, amely ismételt orvosi vizsgálat alapján - új elrendelő lap kitöltésével -
további két alkalommal megismételhető.
Kik végezhetnek otthoni szakápolást, hospice tevékenységet?
Az otthoni szakápolási, illetve hospice tevékenységet csak arcképes igazolvánnyal

Nagy Ildikó
2009
rendelkező szakápoló végezheti.
Az igazolványnak tartalmaznia kell:
• az ellátást végző fényképét, nevét, szakképesítését,
• a szolgáltató nevét, ÁNTSZ engedély számát, és az OEP szerződés számát.
Az ápolás-gondoskodás rendszerének fejlesztésében igen jelentős lépés az
igényekhez igazodó hospice ellátás fejlesztése, melyre a 2005-ben is pályázati
források bevonásával kerülhet sor.
Forrás:http://www.eum.hu/archivum/egeszsegugyi-ellatas/otthoni-szakapolas
Az ellátás típusa:
a házi szakápolás, az egészségügyi szakellátások körébe tartozó, a
kórházi ápolást kiváltó,.biztosítási jogviszonyon alapuló, OEP által
finanszírozott szolgáltatás. Az OEP 1996.-ban fogadta be, a biztosított
térítés nélkül jogosult az igénybevételre.
A biztosított otthonában v. tartózkodási helyén, kezelőorvosának
rendelésére, szakképzett TEAM /szakápolók, diplomás ápolók,
fizioterápiás asszisztensek, gyógytornászok/ által végzett tevékenység
Komplex tevékenység:
- Segíti a beteget az orvos által előírt terápiás terv végrehajtásában.
- Törekvés arra, hogy a beteg magatartásában változást idézzünk elő:
• a függőségből az önállóságba
• a félelemből a biztonságba átsegíteni.
A költségek csökkentése azáltal hozzájárul a kórház centrikus ellátás
megváltoztatásához, egységbe integrálja az egészségügyi struktúra
egyes szereplőinek tevékenységét, kielégít egyfajta felerősödött
társadalmi igényt az ápolás humanizálására.
Az otthoni légkör növeli a betegek kooperációs készségét, elősegíti az

ápolást végző személyek és a betegek közötti kölcsönös bizalom
kialakulását, amely pozitív pszichés hatással jár az állapotára. Így
hatékonyabb, magasabb színvonalú ellátás érhető el.
Nagy Ildikó
2009
13. Ismertesse a rehabilitációs intézményekben folyó ellátást!
A rehabilitációs intézmények célja, hogy az intézményben lakók önálló
életvezetési képességeit kialakítsa, vagy helyreállítsa. Ilyen rehabilitációs
intézmény:
1. a pszichiátriai betegek, illetve a szenvedélybetegek rehabilitációs
intézménye, amely azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai, illetve
szenvedélybeteget látja el, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre
nem szorul és utógondozására nincs más mód. Az intézményben a gondozottak
részére képzési, munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást szerveznek és
előkészítik a családi és lakóhelyi környezetükbe történő visszatérésüket.
2. A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, előkészíti az ott élők
családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az
intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.
3. A hajléktalan emberek rehabilitációs intézménye azoknak az aktív korú,
munkaképes hajléktalan személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek
szociális ellátása ily módon indokolt, és akik önként vállalják a rehabilitációs
célú segítőprogramban való részvételt.
Gondozási tervet kell készíteni - egyéni gondozási terv
- ha szükséges ápolási tervet is kell készíteni
- egyéni rehabilitációs program
– egyéni fejlesztési terv
–
Iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli vagy tanfolyami oktatást, képzést

Nagy Ildikó
2009
nyújt, valamint szervezi az ezekhez történő hozzájutást, különös tekintettel az
integrált oktatás lehetőségének biztosítását,
b) tematikus foglalkozásokat, szocioterápiás eljárásokat, szocializációs
programokat szervez,
c) munkavégzési célú foglalkoztatást, képzést vagy képességfejlesztést nyújt,
d) szabadidős, kulturális és közösségi programokat biztosít, illetve szervez,
e) folyamatosan biztosítja az egyénre koncentráló szociális, pszichés és mentális
segítséget.
(2) Az iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli vagy tanfolyami oktatást,
képzést azon ellátást igénybe vevőknek is meg kell szervezni, akik állapotuk miatt
csak egyénileg képezhetők, oktathatók.
Utógondozás:
környezetének tájékoztatása az ellátott személy befogadására vonatkozóan,
b) lakóhelye szerinti alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatókkal,
intézményekkel való kapcsolatfelvétel,
c) munkahelyi beilleszkedésének elősegítése,
d) családja és a b) pont szerinti intézmények részére történő tanácsadás.
14.Sorolja fel a foglalkoztatás formáit és ismertesse az egyes formák
tartalmát!
Célja: Az egyén adottságainak megfelelő tartalommal megtölteni a mindennapokat.
Alapelvei:
1. Célszerűség - valaminek az elérése
2. Folyamatosság, rendszeresség - ne legyen kampányszerű (október az idősek
hónapja)

Nagy Ildikó
2009
3. Mértékletesség, mértéktartás - ne legyen megterhelő, az egészségükre
ártalmas.
4. Változatosság - ne legyen monoton, unalmas
5. Értékelés, elismerés - megőrizhető az önbecsülés, illetve fokozható, feloldható
a feleslegesség érzés.
6. Önkéntesség - nem lehet kényszer
Követelmények a foglalkoztatással szemben:
• feleljen meg az egyéni képességeknek
• az egyén fizikai erejéhez igazodjon
• képesség megőrző vagy fejlesztő hatású legyen
• legyen értékelhető haszna (gazdasági, vagy egyéb)
A foglalkoztatás formái
I. Fizikai tevékenységek
1. Önellátással kapcsolatos munkák
• öltözködés
• ágyazás
• tisztálkodás
• személyes környezet rendje
2. Az intézmény életével kapcsolatos munkák
• Takarítás
• Terítés
• Kertrendezés
• Portaszolgálat

Nagy Ildikó
2009
• Telefonügyelet
• Ruhajavítás
• Kisebb vásárlások
• Régebben a gazdálkodásban is foglalkoztattak (állattartás,
növénytermesztés)
3. Külső megrendelésre végzett munkák
• Csomagolások
• Borítékolás
4. Kedvtelésből végzett munkák
• Barkácsolás
• Javítgatás, kisebb munkák
• Kézimunka
5. Nem munkajellegű fizikai elfoglaltság
• Torna, gyógytorna
• Sport
• Mobilizálás (saját magát ellátja)
Kik alkalmasak fizikai jellegű foglalkoztatásra?
• Aki rendelkezik megfelelő fizikai erővel
• Akinek az állapota megengedi
• Aki szívesen végez fizikai munkát
II. Szellemi, kulturális foglalkoztatás
Célja:
• A szellemi hanyatlás megelőzése
• A külvilággal való kapcsolattartás
• A műveltségi szint emelése
• Szórakoztatás

Nagy Ildikó
2009
• Ízlés-nevelés
Az érdeklődési kör és az adottságok figyelembe vételével.
Pl. könyv, újság, TV, rádió, lejátszó berendezések, számítógép, kulturális
programok, színház, ismeretterjesztő és egészségnevelő előadások,
nyelvtanulás, vetélkedők.
Kik alkalmasak szellemi, kulturális foglalkoztatásra?
• Aktív tevékenységre - elsősorban aki szellemi foglalkozású volt, vagy végzett
szellemi munkát
• Passzív tevékenységre - mindenki képes aki ép tudattal rendelkezik
•
III. Szórakoztató foglalkoztatás
A hasznos időtöltés nem szervezett része.
• Sakk, kártya, dominó, társasjátékok
• Rendezvények, személyes ünnepek (névnap, születésnap, nőnap,
klub délután, teadélután)
Kik alkalmasak szórakoztató jellegű foglalkoztatásra?
• Aktív tevékenységre - aki szívesen szerepel, nem gátlásos
• Akik tudnak valamit, ami a társaikat érdekli, szórakoztatja.
• Passzív tevékenységre - mindenki képes
IV. Fejlesztő foglalkoztatás
Az értelmi fogyatékosokat ellátó intézményekben
A foglalkoztatásnál egyénre szabottan figyelembe kell venni:
• a nevelhetőséget

Nagy Ildikó
2009
• fejleszthetőséget
• képezhetőséget
A foglalkoztatást tervezni kell.
• Egyéni foglalkoztatási terv
• Csoportos foglalkoztatási terv
• Éves foglalkoztatási terv (az ellátottakkal közösen)
• Havi foglalkoztatási terv - nyilvánossá tétel - konkrét programok
meghatározása, időpont megjelöléssel
• Heti foglalkoztatási terv - órára pontosa, meghatározott módon, jól látható,
megszokott helyen kell meghirdetni.
A foglalkoztatási terv elemei
1. Pontos idő
2. Helyszín
3. Kikre irányul
4. Kellékek - személyes és intézményi
A foglalkoztatást akadályozó tényezők
Ellenállás - feladat az ellenállás igazi okának megkeresése, pl.
kudarcfélelem(nevetségessé válik)
személyi ok (dacból),
Bizonytalan, szorong.
Programok:

Nagy Ildikó
2009
• állat-asszisztált terápia
• zsíros kenyér parti, bogrács parti,
• eü. nap
• juniális
• film klub
• irodalmi kávéház
• ínyenc klub
• recept klub
• kreatív foglalkozások ( kézimunkák stb.)
• olvasókör
• zenés klub könyvtár
• zenebarátok köre
• dalkör
• asszony kórus
• könyvajánló
• fotó sarok
• mozi, múzeum, színház látogatás
• városi programok megtekintése, búcsú,
• kabaré
• kirándulások évi 2 nap
• mozgó könyvtár
• csoportos torna
• bingó
• hitéletre lehetőség
• nagyszülő, unoka találkozó: évi 1 nap elmennek fogyatékos gyerekekhez
• kártya, sakk parti
• hagyományok, régi receptek, népszokások

Nagy Ildikó
2009
• belső munkák elvégzése munkajutalomért pl.: kézbesítés, porta, labor
anyagok szállítása, leletért menés
• gyógytea, illóanyag terápia
• különböző bizottságok (élelmezési-, kulturális-, érdek-képviseleti
bizottság)
• újság szerkesztése