- Page 1 and 2:
Anne Rice Lestat a vámpír The Vam
- Page 3 and 4:
Megbűvölt a rockzene világa, az,
- Page 5 and 6:
Elhűlve bámultam a kirakatokban a
- Page 7 and 8:
zenélni és énekelni, „rögtön
- Page 9 and 10:
Nem érdekes, a többiek úgyis űz
- Page 11 and 12:
lovon járhatott és tűzfegyvert h
- Page 13 and 14:
Megforgattam a csatacsillagot, a t
- Page 15 and 16:
Először akkor avatkozott közbe,
- Page 17 and 18:
Mármost a régi olasz komédia Lel
- Page 19 and 20:
Ahogy ültem és néztem őt a lán
- Page 21 and 22:
szavakon, de nem tudtam mit kisütn
- Page 23 and 24:
4 Egy hétig tartott rávennem maga
- Page 25 and 26:
- Kisfiúk voltunk. A plébános im
- Page 27 and 28:
mindennek lett értelme. Mindig meg
- Page 29 and 30:
Későre járt. Megint a fogadóban
- Page 31 and 32:
szemem. „Távozz tőlem!” - hes
- Page 33 and 34:
- Rettegek a haláltól - mondta cs
- Page 35 and 36:
aztán borzongva, szinte nyüszítv
- Page 37 and 38:
Mámorító volt a zene, a sikátor
- Page 39 and 40:
- Nicolas, én tudok élni Isten n
- Page 41 and 42:
A farkasokról álmodtam. A hegyekb
- Page 43 and 44:
Uram, oltalmazz engem, akartam mond
- Page 45 and 46:
Moccanni se merészeltem, noha már
- Page 47 and 48:
- A borok borát - lehelte. - Ez az
- Page 49 and 50:
emberáldozatodhoz. Legyél gyors,
- Page 51 and 52:
Mintha évek óta hevertem volna a
- Page 53 and 54:
Mi vagyok én, és mi ez itt? Bámu
- Page 55 and 56:
Kéjes érzés futott végig a hát
- Page 57 and 58:
vér, édes illata pengeként hasí
- Page 59 and 60:
fény, de még annál is ezerszerte
- Page 61 and 62:
kizárólag akkor, ha venni akartam
- Page 63 and 64:
Pont, amire szükségem volt. Nemcs
- Page 65 and 66:
akarta, valóban boldog vagyok-e? M
- Page 67 and 68:
Nyilván észrevették már, hogy e
- Page 69 and 70:
Képtelen voltam a tudta nélkül k
- Page 71 and 72:
A kis ház beleremegett a tapsba. A
- Page 73 and 74:
A közepén álltam, sütött a riv
- Page 75 and 76:
Az öreg megrendülten bámult. Kez
- Page 77 and 78:
Menjenek el Párizsból! Tépjék l
- Page 79 and 80:
- Válaszoljon előbb. Renaud és a
- Page 81 and 82:
Agya tompán lüktetett várakozás
- Page 83 and 84:
amelyben alszom, a kincset, kószá
- Page 85 and 86:
Szemhéjain megmaradt egy-egy kis h
- Page 87 and 88:
hullottunk a bőrtetőre. Az elfogl
- Page 89 and 90:
- Elment - mondta ő. - De ez gyűl
- Page 91 and 92:
volt, mégis megharagított könnye
- Page 93 and 94:
- Most fogok meghalni - súgta. - E
- Page 95 and 96:
Megfordult, hirtelen fagyos lett ap
- Page 97 and 98:
- Amikor kicsi voltam, mindig mesé
- Page 99 and 100:
Sötét szemek sandalogtak ránk to
- Page 101 and 102:
- De mi lesz, ha nem találunk bizt
- Page 103 and 104:
De már megfertőzött a vakrémül
- Page 105 and 106:
Gondolataimat inkább az ösztön,
- Page 107 and 108:
A zsongás elhalkult. Amikor folyta
- Page 109 and 110:
- Miért, hová? - kérdezte Gabrie
- Page 111 and 112:
Addigra úgy elfogott az undor, hog
- Page 113 and 114:
- Gyerekkori dajkám sokszor mondot
- Page 115 and 116:
A királynői kreatúra mind hangos
- Page 117 and 118:
- Bizony mondom nektek, Isten akara
- Page 119 and 120:
Egyetértő, hangos mormolás csapo
- Page 121 and 122:
megismételte a szavakat, majd így
- Page 123 and 124:
- Nem tűrheted a világot, nem bí
- Page 125 and 126:
- Majd akkor értesz meg mindent a
- Page 127 and 128:
- Te és a te fecsegésed a jóság
- Page 129 and 130:
Gabrielle tűnt fel az ajtóban, a
- Page 131 and 132:
kamrákat is, és elégette az éhe
- Page 133 and 134:
Gyertya égett minden tartóban és
- Page 135 and 136:
- Az idő pedig egyre önállóbbá
- Page 137 and 138:
- Megértem magát, Lestat - szólt
- Page 139 and 140:
Megkerültem oldalt a színpadot. A
- Page 141 and 142:
Ugyanakkor tudtam, tévedhetetlenü
- Page 143 and 144:
A suhanc fölnevetett a háta mög
- Page 145 and 146:
sötét és fényes művészetünk
- Page 147 and 148:
elé. Valaki meg fog halni, valakit
- Page 149 and 150:
kegyelem állapotában újra. Átko
- Page 151 and 152:
Mintha megint azt szerette volna mo
- Page 153 and 154:
Képtelen voltam válaszolni. Gabri
- Page 155 and 156:
Milliók élnek hit és útmutatás
- Page 157 and 158:
erős ujjait, a hűvös, gyöngéd
- Page 159 and 160:
sem veheti el tőled a tudást. Ér
- Page 161 and 162:
- Jövök! - Fehér kezek kaptak ke
- Page 163 and 164:
egélnek, ki Anglia és Skócia erd
- Page 165 and 166:
Mit kell itt tudni? Mit kell itt ad
- Page 168 and 169:
- Mi nem pótolhatjuk neked Mariust
- Page 170 and 171:
Végül Gabrielle törte meg a hall
- Page 172 and 173:
- Lestat, itt most az a lényeg, ho
- Page 174 and 175:
Elméje zárva maradt előttem, de
- Page 176 and 177:
Ami a színdarabokat illeti, ezek f
- Page 178 and 179:
Ozírisz sohasem talált - nemdebá
- Page 180 and 181:
- Tudja-e, hogy az éjszaka teremtm
- Page 182 and 183:
Nem állíthatom, hogy Gabrielle ne
- Page 184 and 185:
Párizs a forradalom lázában őrj
- Page 186 and 187:
- Ön szerint vissza kellene mennem
- Page 188 and 189:
- Lestat - kezdte lassan Gabrielle,
- Page 190 and 191:
4 A családról álmodtam. Sorra ö
- Page 192 and 193:
- Soha nem akarom befejezni - mondt
- Page 194 and 195:
Így volt. Akkor se bírtam volna f
- Page 196 and 197:
Eszelősen vájtam volna ki magamat
- Page 198 and 199:
Marius pillanatra sem vette le a sz
- Page 200 and 201:
pedig a legpuhább vörös gyapjúb
- Page 202 and 203:
Fényesen kivilágított, tizennyol
- Page 204 and 205:
mondta. -Meg akarom osztani veled m
- Page 206 and 207:
Eszembe jutott beszélgetésünk -
- Page 208 and 209:
piramist, a Nílus kék vizét. Kar
- Page 210 and 211:
- Marius, én nem akarom tovább n
- Page 212 and 213:
- Úgy vélem, a nő szétzúzhatn
- Page 214 and 215:
Még nincs is éjfél - állapítot
- Page 216 and 217:
„De te galata vagy, ugye?” - k
- Page 218 and 219:
„Te fogod megérteni mindeme dolg
- Page 220 and 221:
tucatnyi néven tisztelték az imp
- Page 222 and 223:
„Undorító!” - morogtam. Tény
- Page 224 and 225:
Mael bólintott. Könnyek szöktek
- Page 226 and 227:
az ellen, hogy megváljanak új és
- Page 228 and 229:
„Gyönyörűséges isten, hatalma
- Page 230 and 231:
hátralevő napjaimat kénytelen va
- Page 232 and 233:
hallottam ott, hol néma volt minde
- Page 234 and 235:
„Ezt én is mondhatnám.” Egyke
- Page 236 and 237:
„Mondd el, hogyan lettek Anyává
- Page 238 and 239:
Mármost az összeesküvők felláz
- Page 240 and 241:
Már akkor is régiek voltak, amiko
- Page 242 and 243:
Lassan elfordítottam tekintetemet,
- Page 244 and 245: szögezte. Most újra hallottam han
- Page 246 and 247: „Azért csináltad, hogy lásd, m
- Page 248 and 249: Azt az önkívületet meg se prób
- Page 250 and 251: visszafordította a fejét, és meg
- Page 252 and 253: Azt persze nem tudhatjuk, mi fog t
- Page 254 and 255: Ifjúként összesen hat hónapig
- Page 256 and 257: - Pontosan. Szerelemmel csináld.
- Page 258 and 259: - Rólunk még a párizsi Vámpírs
- Page 260 and 261: - Dehogyis, Lestat. Miért tettem v
- Page 262 and 263: Búsultam, nyomorúságosan érezte
- Page 264 and 265: - Ó, Istenem, Marius! - Megfordult
- Page 266 and 267: - Úgy bánom, hogy megtettem! Esk
- Page 268 and 269: Odaértünk a szirthez, és én meg
- Page 270 and 271: Lenyűgözött az a naivsága, saj
- Page 272 and 273: És még azt se mondhatom, hogy saj
- Page 274 and 275: - Nem akarok Párizsban maradni - m
- Page 276 and 277: - Te, aki reflektorfénybe állíto
- Page 278 and 279: minden szobájában ilyen falakká
- Page 280 and 281: Nevettem e kedves találmányon, mi
- Page 282 and 283: Apránként rájöttem, hogy megvá
- Page 284 and 285: Megfordultam, elindultam felé. Egy
- Page 286 and 287: Bólintottam. Mélyen beszívtam a
- Page 288 and 289: - Te pedig el vagy szánva rá, hog
- Page 290 and 291: Előretörtettem, és kinéztem a k
- Page 292 and 293: Táncra perdültem én is, ruganyos
- Page 296 and 297: - Kapaszkodjanak, jön! - sikoltott
- Page 298 and 299: - Ne aggódjék, anyám - kértem v