Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről

Gyógyszerek
Ipari és háztartási
anyagok
Növényvédő
szerek
Alkohol
Kábítószer és
szipózás
Egyéb
10
8. táblázat: Mérgezések megoszlása régiónként
Anyagcsoportok
Régiók
Σ %
Észak-Magyarország 2563 377 66 363 79 241 3689 21,83%
(8) (2) (10)
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves,
Nógrád)
Észak-Alföld 1188 144 32 129 35 70 1598 9,46%
(3) (2) (5)
(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-
Szolnok, Szabolcs-Szatmár)
Dél-Alföld 2411 321 101 1636 45 84 4598 27,21%
(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) (6) (1) (5) (1) (13)
Közép-Magyarország 2370 380 17 251 188 104 3310 19,59%
(Budapest, Pest) (10) (6) (1) (1) (18)
Közép-Dunántúl 803 153 22 67 24 82 1151 6,81%
(7) (1) (2) (10)
(Fejér, Komárom-Esztergom,
Veszprém)
Nyugat-Dunántúl 430 76 9 67 11 55 648 3,83%
(Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) (2) (1) (1) (4)
Dél-Dunántúl 1339 112 43 267 45 98 1904 11,27%
(Baranya, Somogy, Tolna) (5) (1) (2) (8)
ÖSSZESEN
11104 1563 290 2780 427 734 16898 100,00%
(41) (12) (10) (4) (1) (68)
Megjegyzés: Zárójelben a halálos esetek száma
Megyék és régiók közötti különbségek a szuicid mérgezések tekintetében
A legtöbb szuicid mérgezési eset Budapesten (13,68%, 1 102 eset), és Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében (11,30%, 910 eset) történt. Ezt követi Nógrád, Bács-Kiskun és Csongrád megye.
Tulajdonképpen az az öt megye szerepel az első öt helyen, amelyikben egyébként is a legtöbb
mérgezési eset fordult elő az összes mérgezést tekintetve (5. ábra, 9. ábra, 9. táblázat).
Ha a szuicid mérgezések esetszámát a népességre vonatkoztatjuk, szintén hasonló összefüggéseket
fedezhetünk fel (lásd: 6. ábra, 9. ábra), ami megerősíteni igyekszik azt a feltételezést, hogy a
különbségek inkább a megyénként változó bejelentési szokásoknak, bejelentési fegyelemnek,