Dr. Benedek László

a személyeskedésig menő vita sem. Főleg a korábbi szakaszokban. Benedek
első Gyógyászat-beli közleményét az 1912. év 43. száma hozta. A Babinskitünet
előfordulása norganoid n eklampsiánál egy fiatal leányanya esetét
ismertette. A tipikus tünetek csökkentésére chloralhydrat klysmát, a szívgyengeség
ellen carditonicumot adtak, és az exitus bekövetkezett. A kórszövettani
vizsgálatok az agy kapillárisaiban embóliákat mutattak ki. Nem „falrengető"
felismerés, de kezdetnek biztató kauzisztika. Ugyanazon vaskos
kötet 47. száma a Lipoidok a vérsavóban paralysisnél, a vér kemizmusának
az említett betegség alatti megváltozásával foglalkozik. Szerzőnk
véleménye szerint is a paralyticusok vérében az idegszövet szétesésével cholin,
illetve lecithin-anyag szaporodik fel. A terheseknél ugyancsak összefüggés
állapítható meg az ovariumok működése és a vér cholesterin-tartalma
között. Mégis úgy gondolta, amíg a Hermann-Neumann-féle reakció (defibrinált
vér szérumához destillált víz, híg alkohol, sósavas alkohol, illetve koncentrált
kénsav és koncentrált sósav hozzáadására erős zavarosodás lép fel)
a papalysis esetében igen, de a graviditás elkülönítő diagnosztikájára csak
óvatosan alkalmazható (14). A következő, 1913-as esztendőben még inkább
kezdik megjegyezni a nevét. Az Erdélyi Múzeum Egylet április 12-i szakülésén
a paralysis kóroktanáról tartott referátumot, egyre szorosabb kapcsolatban
a Marschalkó-vezette dermato-venerológiai klinikával. Ugyanezen év
őszén még öt alkalommal szerepelt a kolozsvári orvosegyetemi fórumon.
Egyik kazuisztikai esetüket, a Dsytrophia musculorum progressiva
juvenilis alakját Zsakó Istvánnal együtt mutatták be (15).
Benedek október 15-én a Noguchi-féle Lutein-nel végzett bőrreakcióról
tartott előadást, paralyticus betegeken, majd novemberben betegbemutatással
együtt egy Brown-Séqurad féle bénulást ismertetett. Mindez a kezdő klinikus
páratlan aktivitásának és imponáló sokoldalúságának írásos bizonyítéka.
Az Orvosi Hetilap és a Gyógyászat után 1913-ban a Magyar Orvosi
Archívum hasábjain szintén bemutatkozott. A Dysarthria spastica irradiativa
esetét lenyűgöző szakirodalmi tájékozottsággal közölte le (16). A hozzátartozó
ábrák filmszerűen mutatják be a hozzátársuló végtagmozgási rendellenességeket.
Publikációs tárlatából hiányzott még a Budapesti orvosi
Újság, ezt pótolta a venerológus Géber Jánossal közölt esetük, amikor a
Noguchi által módosított Levaditi-féle eljárással élő spirochetákat sikerült
kimutatni az elhunyt paralyticus beteg gyrus centralis anteriorjából. Nem
feladatunk Benedek minden közleményére kitérni. Az viszont a fentiekből
elég meggyőzően kitűnik, milyen lendülettel indult pályafutására ez a fiatal
ideg-elmeorvos. Mintha csak sejtette volna, hogy a következő évben már
másutt, sokkal kritikusabb körülmények között kell majd élet-halál kérdésben
önállóan döntenie. Az első idegsebészeti közleményéről mégis külön
szólunk. A kolozsvári Makara Lajos vezetése alatt álló sebészeti klinikán
Hevesi Imre c. ny. rk. tanár két esetben végzett Foerster-féle műtétet, gyermekkori
spasmusus paraparesís és hemiplegia infantilis spastica radikális
megoldására. Szó szerint, mert a 2. sacralis, valamint a 2., 3., és 5. lumbalis
érző gyökök kimetszésével oldotta meg. Mindkét rhizotomia sikeres volt és
sokat mondó tény, hogy Hevesi tanár neurológus konzultáns szerzőtársul az
idegklinika legfiatalabb orvosát választotta ki. Benedek végezte az
utókezelést, kísérte figyelemmel a kis beteg sorsát (17). A cikket is ő írhatta,
mert Hevesi nevével „szólóban" nem találkozunk. Az irodalmi tájékozottság
szintén Benedek szerzőségére utal.
9