Dr. Benedek László

kikérdezte, utána alaposan megvizsgálta, majd a következő szavakkal fordult
hozzám: Kartárs úrnak igaza volt, X tanársegéd engem becsapott" (5).
Aztán a kapcsolat felhőtlenné vált közöttük. A pesti publikálása szomorú
aktussal kezdődött. Az Orvosi Hetilap 1937-ben a nekrológok panteonja.
Egymás után búcsúztatták el: Bókay János, Buday Kálmán, Dollinger Gyula,
Lenhossék Mihály, Rhorer László és Szabó József professzorokat. Az előző
esztendő karácsonyának szombatján, alig 38 éves korában elhunyt Benedek
legtehetségesebb és legkedvesebb tanítványa: Thurzó Jenő. A tanszéki
utódlásnál már súlyos hipertóniája és nefroszklerózisa miatt nem vehették
számításba. Pedig akkorra már két monográfia és 200 minőségi közlemény
volt mögötte. Ahogy professzora írta: „soha nem láttam nemesebb lelkű és
lelkiismeretesebb orvost, akit betegeivel szemben gyengéd szeretet, sorsuk
iránti komoly érdeklődés, a betegségi tüneteknek exact megfigyelés
jellemzett" (35).
Benedek első pesti közleménye, az Angiographiás lelet Pick-féle
atrophia esetéhen (36) Horányi Béla közreműködésével készült. A cerebrális
arteriographiát Bakay Lajos, az agypunkciót Matolay György professzor
végezte. A szövettani képben az idegsejtek lépes elfajulását, árnyékképződést
találtak. Ami a kórokot illeti, Spielmeyer professzorral együtt, a származástani
kérdésben további „kiterjedt adatgyűjtést" tartottak szükségesnek.
Budapestre feltehetőleg már az első feleség nélkül érkezett. Erről bővebb
felvilágosítást egykori debreceni tanítványa, majd pesti munkatársa,
Böszörményi Zoltán tanár sem tudott adni. Ők a fővárosi életben már a
szépséges szőke Zilahy Irén színésznőt látták az oldalán. Róla érdekes
adatokat ír az 1936-os kiadású Ki Kicsoda kortársak lexikona. Abból
kiderül, hogy ősrégi lengyel nemesi családból származik, orvosnak készült,
de egy alkalmi szereplésen felfedezték színésznői képességeit. Szerződtették,
majd Bécs, Berlin, Párizs és természetesen Budapest színpadain „sikert
sikerre halmozott". A „rendkívül szép megjelenésű, csengő hangú, nagy
kultúrájú művésznő nemcsak hazájában, hanem egész Európában az elsők
közé tartozik. Tudományos érdeklődését sikerei sem mosták el: a párizsi
Sorbonne-on az irodalomtörténet, a földrajz és a történelem-szakok hallgatója.
Állandó tartózkodási helye Párizs, Budapesti lakása: V. ker. József-tér
10." (76).
A professzor nyilván nem a fenti címszó alapján szeretett bele. Bizonyára
imponált neki a szépsége mellé társuló intellektusa. Egyébként akkora
konkurencia mellett Párizsban nehezen lehetett volna egyszerre „egyik legnépszerűbb
filmszínésznő", valamint a nagyhírű egyetem többszakos
hallgatója. A kor reklám-kliséje szerint kell ezt megítélni.
A képeslap, amely fogpaszta-ajánlóként mutatja, még bizonyára nem a
professzor-feleség előtti időből való. Végzetes vonzódás volt ez* az illusztris
férj részéről, tragikus körülmények közötti halálát soha nem tudta többé
kiheverni. Alig egy év múlva önként követte, de sajnos közös sírba soha nem
kerültek. Az idős Rómeó álma nem teljesült.
Visszatérve a kezdő pesti évre, az idegklinika új igazgatója 1936 őszén
költözött a fővárosba, a Kígyó utca 4. szám alá. Az Orvosi Kamara Évkönyve
30