10.05.2014 Views

Dr. Benedek László

Dr. Benedek László

Dr. Benedek László

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

névadójának életrajzát a professzor ismerteti, akivel sajnos életében már<br />

nem sikerült találkoznia.<br />

Az esztétikusan komponált első fejezet belső címlapja rózsaszínű,<br />

témaköre a pszichiátria. A szerzők sorrendje: Pap Zoltán, Thurzó Jenő, majd<br />

<strong>Benedek</strong> László professzor. Valamennyien német nyelvű, valahol már<br />

megjelent írásaikkal. A tanszékvezetőé pl. a Monatschrift für Psychiatrie und<br />

Neurologie 1934. évf. 88. kötetében. Az Apathogén spirocheta pallidaimmunizálÓLsról,<br />

amelyet az Orvosi Hetilap szintén lehozott. Dolgozatainak<br />

pontos számát ezért nehéz megállapítani.<br />

A második rész általában neurológiai jellegű, főleg angol és francia nyelvű<br />

közleményekkel. Kulcsár tanár olasz nyelvű publikálással színesítette a<br />

palettát. A cirill betűs orosz nyelvű cikk Thurzó Jenő munkája. <strong>Benedek</strong><br />

szerint zseniális tanítványa 11 nyelven tudott olvasni, írni, az orosz melett a<br />

különböző szláv dialektusokat is ismerte. A <strong>Benedek</strong>-Hüttl szerzőpárosnak A<br />

chordotomia értéke Críse gastrique-ban, előtte magyarul megjelent.<br />

Harmadik a neuropatológiai fejezet, sok szép szövettani ábrával. Ezen a téren<br />

Piróth Endre a szerzőtársa. Negyedik a pszichológiai és pszichopatológiai<br />

rész, amelyben a professzor a változatosság kedvéért Apponyi Albert gróf<br />

orvospszichológiai tanulmányával járult a nagy államférfi jellemzéséhez.<br />

Németül, Mikszáth-idézetekkel fűszerezve. A jeles személyről már a Magyar<br />

Psychologiai Szemle 1933-as, VI. évfolyamában is értekezett.<br />

Az inzulin-sokkterápiával kapcsolatos tapasztalatait filmfelvételi<br />

sorozatokkal illusztrálta. Thurzó Jenő Tolsztoj után Dante nyelvén publikált.<br />

Az ötödik fejezet mentálhigiénével, pszichikai profilaxissal foglalkozik. A<br />

hatodik tárgyköre a forenzikus pszichiátria. A professzornak ez szintén erős<br />

oldala. A már említett „sérüléses idegességről..." előadásának, monográfiájának<br />

német nyelvű kivonata került a Jackson-kötétbe.<br />

A hetedik, egyben utolsó, a Csörsz Károly és Nagy Mihály fejezete. Csörsz<br />

dolgozatában csodálatos családfa-ábrák genetikai ágazatai láthatók. Nagy a<br />

Parkinson-kór és az Argyll-Robertson tünetek familiáris előfordulásait<br />

vizsgálta. Ami a pozitív eugenikai (egyben legkényesebb) részt illeti, <strong>Benedek</strong><br />

az angolszász minta híve maradt. Abból sajnos sok mindent átvettek a<br />

németek, így az általa és Károlyi Gyula miniszterelnök révén benyújtott<br />

javaslat helyett Schaffer Károly szelídebb változatát fogadták el, amit<br />

<strong>Benedek</strong> szó nélkül tudomásul vett. A szerző idézi a náci-rokonszenvvel<br />

igazán nem vádolható Donáth Gyula tanárt, aki szerint az epilepsziások<br />

közötti házasságot a Talmud is tiltja. Ugyanezt hangsúlyozza Aquinoi Szent<br />

Tamás, valamint Petrus Lombardus. Szent Tamás szemléletére a középkor<br />

híres zsidó orvos-polihisztora, Maimonides volt nagy hatással.<br />

A forenzikus pszichiátriával kapcsolatban hivatkozik az ,1907-es első<br />

baleseti törvényre, valamint az 1917-ben először közölt traumás neurózisok<br />

szelektív értékelésére. A Freud hangsúlyozta pszichés traumák szomatikus<br />

kihatásaira, valamint Oscar Vogt patológiai megállapításaira. Mindezeket<br />

bámulatosan színes, szintetizáló módon tette, amiért annyira csodálták és -<br />

irigyelték.<br />

24

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!