A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
legközelebbi szomszéd is változtatott rajta, sőt maga az adatközlő is, ha éppen valamely<br />
komponens nem úgy jött össze, mint máskor. 248<br />
Ugyanez mondható el az elnevezésről is. Ma a krumplis tésztákat legtöbb helyen<br />
slambuc néven ismerik. Régebben eléggé elterjedt volt az öhön. De nevezték öregtisztának,<br />
betyárosnak, öreg lebbencsnek, nyögvenyelőnek, cserászkának, dzsamának.<br />
Az egyes adatközlők minden elnevezés mögött valamilyen apróbb szerkezeti<br />
eltérést is sejtetnek, de ezek az eltérések a tájban teljesen összekeverednek. Lehet az<br />
is, hogy a fogalmi keveredés újabb eredetű, de ma már nehéz lenne kideríteni, hogy<br />
az utóbbi száz esztendő alatt melyik elnevezés milyen régebbit szorított ki. Talán az<br />
egyetlen slambuc név az, melyet 1850 előtt tájunkon nem használtak. 249<br />
Gyakoribb<br />
variációk:<br />
1. Bográcsban szalonnát izzítottak. Beleforgatták a tésztát és a karikára vágott<br />
krumplit. Vízzel felöntötték, sózták és öregre főzték. (Berettyóújfaluban öhöm, slambuc).<br />
2. Szalonnát olvasztottak, vízzel felengedték, sózták, belefőzték a krumplit.<br />
Amikor a krumpli félfövésben volt, beletették a tésztát, megsózták s pirosra sütötték.<br />
(Hortobágy, slambuc.)<br />
3. Szalonnát olvasztottak, a zsírban hagymát pirítottak. Beleforgatták a krumplit,<br />
vízzel felöntötték, sózták, végül a tésztával sűrűre főzték. (Hajdúböszörményben<br />
öregtiszta, dzsamé, slambuc, Hajdúnánáson: öhön.)<br />
Ugyanez, csak a zsírban paprikát is oldottak. (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúhadház,<br />
Püspökladány, <strong>Bihar</strong>nagybajom: öhön, slambuc; Földes, Konyár: slambuc;<br />
Berettyóújfalu, <strong>Bihar</strong>nagybajom: öreglebbencs, betyáros; Újszentmargita: öreglebbencs,<br />
öhön, slambuc; Újtikos: öhön, slambuc, cserászka stb.)<br />
4. Szalonna helyett disznózsírt, vagy hájat izzítottak (Fülöp, öhön).<br />
5. A pirított szalonnazsírba előbb a tésztát forgatták bele, kissé pirították, vízzel<br />
feltöltötték, sózták, paprikázták, majd végül főzték bele a krumplit. Néha erős paprikát<br />
is főztek bele. (Kaba, Kismarja, Sáránd, Nagyléta, Tiszacsege, Kornádi, Zsáka,<br />
Hajdúszovát stb.) Neve ugyanolyan változatos, mint az előbbieknél. Hajdúszováton<br />
úgy tudják, hogy ha a tésztát megpirítják, akkor öhön, ha nem, akkor slambuc.<br />
Öregreszelt<br />
A lebbencstészta helyett reszelttésztát főztek a krumplilébe (Újszentmargita,<br />
Püspökladány, <strong>Bihar</strong>nagybajom).<br />
Paprikás galuska<br />
Egyszerű paprikáskrumplit készítettek, s aztán kavart galuskát főztek bele (Debrecen,<br />
Kornádi, Püspökladány, Tiszacsege).<br />
Késsel vágott galuska<br />
A tojással gyúrt tésztát kézben ellapították, s késsel a fövő vízbe beledobálták.<br />
Kockára vágott krumplit főztek, s ezt hagymás zsírban összetörték, majd a megfőtt<br />
galuskával összekeverték (Hajdúböszörmény, Püspökladány).