10.05.2014 Views

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

legközelebbi szomszéd is változtatott rajta, sőt maga az adatközlő is, ha éppen valamely<br />

komponens nem úgy jött össze, mint máskor. 248<br />

Ugyanez mondható el az elnevezésről is. Ma a krumplis tésztákat legtöbb helyen<br />

slambuc néven ismerik. Régebben eléggé elterjedt volt az öhön. De nevezték öregtisztának,<br />

betyárosnak, öreg lebbencsnek, nyögvenyelőnek, cserászkának, dzsamának.<br />

Az egyes adatközlők minden elnevezés mögött valamilyen apróbb szerkezeti<br />

eltérést is sejtetnek, de ezek az eltérések a tájban teljesen összekeverednek. Lehet az<br />

is, hogy a fogalmi keveredés újabb eredetű, de ma már nehéz lenne kideríteni, hogy<br />

az utóbbi száz esztendő alatt melyik elnevezés milyen régebbit szorított ki. Talán az<br />

egyetlen slambuc név az, melyet 1850 előtt tájunkon nem használtak. 249<br />

Gyakoribb<br />

variációk:<br />

1. Bográcsban szalonnát izzítottak. Beleforgatták a tésztát és a karikára vágott<br />

krumplit. Vízzel felöntötték, sózták és öregre főzték. (Berettyóújfaluban öhöm, slambuc).<br />

2. Szalonnát olvasztottak, vízzel felengedték, sózták, belefőzték a krumplit.<br />

Amikor a krumpli félfövésben volt, beletették a tésztát, megsózták s pirosra sütötték.<br />

(Hortobágy, slambuc.)<br />

3. Szalonnát olvasztottak, a zsírban hagymát pirítottak. Beleforgatták a krumplit,<br />

vízzel felöntötték, sózták, végül a tésztával sűrűre főzték. (Hajdúböszörményben<br />

öregtiszta, dzsamé, slambuc, Hajdúnánáson: öhön.)<br />

Ugyanez, csak a zsírban paprikát is oldottak. (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúhadház,<br />

Püspökladány, <strong>Bihar</strong>nagybajom: öhön, slambuc; Földes, Konyár: slambuc;<br />

Berettyóújfalu, <strong>Bihar</strong>nagybajom: öreglebbencs, betyáros; Újszentmargita: öreglebbencs,<br />

öhön, slambuc; Újtikos: öhön, slambuc, cserászka stb.)<br />

4. Szalonna helyett disznózsírt, vagy hájat izzítottak (Fülöp, öhön).<br />

5. A pirított szalonnazsírba előbb a tésztát forgatták bele, kissé pirították, vízzel<br />

feltöltötték, sózták, paprikázták, majd végül főzték bele a krumplit. Néha erős paprikát<br />

is főztek bele. (Kaba, Kismarja, Sáránd, Nagyléta, Tiszacsege, Kornádi, Zsáka,<br />

Hajdúszovát stb.) Neve ugyanolyan változatos, mint az előbbieknél. Hajdúszováton<br />

úgy tudják, hogy ha a tésztát megpirítják, akkor öhön, ha nem, akkor slambuc.<br />

Öregreszelt<br />

A lebbencstészta helyett reszelttésztát főztek a krumplilébe (Újszentmargita,<br />

Püspökladány, <strong>Bihar</strong>nagybajom).<br />

Paprikás galuska<br />

Egyszerű paprikáskrumplit készítettek, s aztán kavart galuskát főztek bele (Debrecen,<br />

Kornádi, Püspökladány, Tiszacsege).<br />

Késsel vágott galuska<br />

A tojással gyúrt tésztát kézben ellapították, s késsel a fövő vízbe beledobálták.<br />

Kockára vágott krumplit főztek, s ezt hagymás zsírban összetörték, majd a megfőtt<br />

galuskával összekeverték (Hajdúböszörmény, Püspökladány).

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!