A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

szombaton lencsét esznek, vasárnap szépek lesznek". A XIX. században elterjedt
nóta szerint:
„Csak azért szeretem a magyar menyecskét,
Mer' meg tudja főzni orjával a lencsét."
A lencsét fakanállal passzírozó leányra mondták:
„Töri Mari a lencsét,
Várja a jó szerencséi!"
Amikor az 1930-as években kezdték felújítani a lencsetermesztést, sokan már
nem törték át, hanem szemes formában készítették el a lencsefőzeléket.
Zöldbab, zöldborsófőzelék
Készítették hús nélkül, vagy hússal, hasonlóan a zöldpaszulyleveshez, csak minden
esetben bőséges tejfellel habarták. Tehettek rá füstölt húst, vagy zsírban eltett
húst. Megyénkben csak az 1930-as évektől kezdett terjedni, elsősorban a városokon
(Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Püspökladány, Konyár stb.).
TÖKKÁPOSZTA, TÖKLASKA, TÖKFŐZELÉK
Disznótökből, spárgatökből vagy istengyalulta tökből készült. A tököt meghámozták,
szeletekre vágták, meggyalulták, jól kimosták, sózták, majd néhány óráig
állni hagyták. Ezután sós vízben megfőzték, levének egy részét leöntötték, majd rántással,
tejes habarással, tejfellel, esetleg aludttejjel sűrítették. Sok helyen kaporral is
ízesítették. (Kapros tökfőzelék) Almosdon víz helyett savóban főzték meg a tököt.
Sok helyen ecettel savanyították (Debrecen, Balmazújváros, Álmosd, Kismarja). Újszentmargitán
meg is cukrozták. Nyáron hűtve fogyasztották, kedvelt vacsora volt. A
módosabbak tehettek rá füstölt kolbászt, füstölt oldalast, vagy zsírból kiolvasztott
húst (Hajdúböszörmény).
Tökpötye
Egyelőre csak Fülöpről ismerjük. Sütőtökből készült, tehát késő őszi eledel. A
sütőtököt meghámozták, belét kivágták, vékony szeletekre darabolták és megfőzték.
Ezután liszttel együtt fakanállal feltörték s tejjel kissé hígítva mártás sűrűségűre
főzték.
Sárgarépa főzelék
A magyar lakosság körében nem kedvelt étel. A nóta is erre utal:
„Ki az urát nem szereti,
Sárgarépát főzzön neki.
Jól meg sózza, paprikázza,
Hogy a hideg is kirázza!"