A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Zöldpaszulyleves<br />
Ecsedi István szerint ezt nem gyakran főzték. A debreceniek korcvesszö -nek<br />
nevezték. 212<br />
De a <strong>XX</strong>. század derekára már minden helységben jól ismerték. Újabb<br />
elterjedésére utal, hogy rántott formában már egyedül Ecsedi fenti közléséből ismerjük,<br />
de Debrecenben is ecettel savanyítva. Az újabb gyűjtések mindenütt csak habart<br />
változatait közlik.<br />
A csöves gyenge zöldbabot megmosták, két végét lecsípték, s magát a csövet<br />
két-három darabra törték, majd sós vízben megfőzték. Ezután tejjel, tejfellel behabarták.<br />
Sok helyen a habaráson kívül tiszta, vagy hagymás rántást is adtak hozzá<br />
(Nagykereki, Hajdúnánás, Tiszacsege, Zsáka, Kismarja), s mindenütt ecettel savanyították.<br />
Debrecenben füstölt hússal, vagy kolbásszal is főzték. 213<br />
Fülöpön kockára<br />
vágott krumplit is tettek a levesbe, majd a tejes habaráson kívül kevés hájat olvasztottak,<br />
ezt jól megpaprikázták s ráöntötték a levesre. Böjtös napokon a háj természetesen<br />
elmaradt.<br />
Zsengéspaszuly<br />
Amikor a csőben a szemek már jól kifejlődtek, s maga a hüvely már bördőssé<br />
vált, kibontották, s a zsengés szemeket külön, vagy még gyenge csövekkel együtt<br />
megfőzték. Elkészítése ugyanúgy történt, mint a zöldpaszulynak.<br />
Borsóleves<br />
Borsólevest is készíthettek szemes, vagy zöldborsóból. A levest gyakran a borsófajtáról<br />
nevezték el: szegesborsóleves, laposborsóleves, sarkasborsóleves stb. Hasonlóan<br />
a -babhoz, a borsót is sós vízben megfőzték, zöldségeitek, végül berántották.<br />
Legtöbbször füstölt hússal főzték. Álmosdon szalonnabőrt, Komádiban kolbászt,<br />
Hajdúböszörményben juhhúst is főztek a borsólevesbe. Almosdon csipegetett tésztával<br />
is dúsították. Habarás az újabb időben előfordulhat, de régebbi gyűjtéseink során<br />
nem találkoztunk vele.<br />
Zöldborsóleves<br />
Készítésének több variációja ismert. Leggyakrabban a megmosott, tisztított csöves,<br />
vagy zsenge szemesborsót pirospaprikával fűszerezett forró zsírban kissé megforgatták,<br />
hozzátéve sárgarépát, petrezselymet, majd vízzel felengedték, s adtak<br />
hozzá sót, csipkedett tésztát, reszelt tésztát vagy kavart galuskát. Nagykerekiben,<br />
Zsákán a fenti izzított zsíron dinsztelt kompozíciót még rántással dúsították. Ugyanitt<br />
4 liter leveshez még 5-6 dl tejet is öntöttek s kevés ecettel savanyították. Álmosdon<br />
kevés lisztet szórtak a levesbe, majd itt is tejjel bővítették. (A liszt és a tej így<br />
együtt a habarást helyettesítette!) Itt még meg is cukrozták a borsóíevest.<br />
Lencseleves<br />
Több adatunk van rá, de régi készítésmódját már senki se tudta elmondani. Az<br />
elbeszélések szerint hasonlóan főzték, mint a szárazpaszulyt. Főként füstölt hússal<br />
kedvelték (Zsáka, Püspökladány, Hajdúhadház, Konyár).