10.05.2014 Views

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Zöldpaszulyleves<br />

Ecsedi István szerint ezt nem gyakran főzték. A debreceniek korcvesszö -nek<br />

nevezték. 212<br />

De a <strong>XX</strong>. század derekára már minden helységben jól ismerték. Újabb<br />

elterjedésére utal, hogy rántott formában már egyedül Ecsedi fenti közléséből ismerjük,<br />

de Debrecenben is ecettel savanyítva. Az újabb gyűjtések mindenütt csak habart<br />

változatait közlik.<br />

A csöves gyenge zöldbabot megmosták, két végét lecsípték, s magát a csövet<br />

két-három darabra törték, majd sós vízben megfőzték. Ezután tejjel, tejfellel behabarták.<br />

Sok helyen a habaráson kívül tiszta, vagy hagymás rántást is adtak hozzá<br />

(Nagykereki, Hajdúnánás, Tiszacsege, Zsáka, Kismarja), s mindenütt ecettel savanyították.<br />

Debrecenben füstölt hússal, vagy kolbásszal is főzték. 213<br />

Fülöpön kockára<br />

vágott krumplit is tettek a levesbe, majd a tejes habaráson kívül kevés hájat olvasztottak,<br />

ezt jól megpaprikázták s ráöntötték a levesre. Böjtös napokon a háj természetesen<br />

elmaradt.<br />

Zsengéspaszuly<br />

Amikor a csőben a szemek már jól kifejlődtek, s maga a hüvely már bördőssé<br />

vált, kibontották, s a zsengés szemeket külön, vagy még gyenge csövekkel együtt<br />

megfőzték. Elkészítése ugyanúgy történt, mint a zöldpaszulynak.<br />

Borsóleves<br />

Borsólevest is készíthettek szemes, vagy zöldborsóból. A levest gyakran a borsófajtáról<br />

nevezték el: szegesborsóleves, laposborsóleves, sarkasborsóleves stb. Hasonlóan<br />

a -babhoz, a borsót is sós vízben megfőzték, zöldségeitek, végül berántották.<br />

Legtöbbször füstölt hússal főzték. Álmosdon szalonnabőrt, Komádiban kolbászt,<br />

Hajdúböszörményben juhhúst is főztek a borsólevesbe. Almosdon csipegetett tésztával<br />

is dúsították. Habarás az újabb időben előfordulhat, de régebbi gyűjtéseink során<br />

nem találkoztunk vele.<br />

Zöldborsóleves<br />

Készítésének több variációja ismert. Leggyakrabban a megmosott, tisztított csöves,<br />

vagy zsenge szemesborsót pirospaprikával fűszerezett forró zsírban kissé megforgatták,<br />

hozzátéve sárgarépát, petrezselymet, majd vízzel felengedték, s adtak<br />

hozzá sót, csipkedett tésztát, reszelt tésztát vagy kavart galuskát. Nagykerekiben,<br />

Zsákán a fenti izzított zsíron dinsztelt kompozíciót még rántással dúsították. Ugyanitt<br />

4 liter leveshez még 5-6 dl tejet is öntöttek s kevés ecettel savanyították. Álmosdon<br />

kevés lisztet szórtak a levesbe, majd itt is tejjel bővítették. (A liszt és a tej így<br />

együtt a habarást helyettesítette!) Itt még meg is cukrozták a borsóíevest.<br />

Lencseleves<br />

Több adatunk van rá, de régi készítésmódját már senki se tudta elmondani. Az<br />

elbeszélések szerint hasonlóan főzték, mint a szárazpaszulyt. Főként füstölt hússal<br />

kedvelték (Zsáka, Püspökladány, Hajdúhadház, Konyár).

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!