10.05.2014 Views

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Hurkaleves<br />

Több változatban ismert.<br />

1. Egyik változat szerint a kukólevesnél leírt keveréket nem kukóba, hanem vékonybélbe<br />

töltötték, s ezt főzték bele a tejjel, tejfellel gazdagított savanyú zöldséglevesbe<br />

(Kismarja, Gáborján, Püspökladány, Hajdúhadház).<br />

2. Disznóöléskor a hurka abálólevének az alját az üstből kisebb edénybe öntötték<br />

a benne összegyűlt hurkamorzslékkal együtt, majd ebben a zsíros lében laska-,<br />

vagy reszelt tésztát főztek, ecettel megsavanyították, esetleg habarták (Balmazújváros).<br />

203<br />

Tüdöleves<br />

A kukólevesnél leírt tüdőskása keveréket nem töltötték hurkába, hanem egyszerűen<br />

a fövő lébe rakták és megfőzték, majd ecettel savanyították.<br />

Gömböcleves<br />

Disznótor után egy-két hónappal a felfüstölt gömböcöt megmosták, sózott, reszelt<br />

tormával ízesített vízben megfőzték. Ha megfőtt, a gömböcöt a léből kivették,<br />

s a levet külön elkészítették. A gömböcöt annyi darabra vágták, ahány tagú a család<br />

volt. Ezután visszatették a lébe, s mindenki úgy szedett belőle, hogy egy-egy darab<br />

gömböchús jusson a tányérjába. A lé elkészítése, ízesítése helységenként változott,<br />

bár az étel íz-karakterét mindenütt a torma adta meg. Volt, ahol csak habarták és<br />

ecettel savanyították (Hajdúnánás, Nagykereki, Kismarja, Hencida). Sok helyen a<br />

gömböccel együtt a lébe a szívet, nyelvet is belefőzték (a Hajdúságon kívül Konyár,<br />

<strong>Bihar</strong>nagybajom), Hajdúböszörményben, Püspökladányban, Hajdúszováton a habaráson<br />

kívül rántották is. Hajdúnánáson a savanyítás céljából savanyított ugorkát reszeltek<br />

a lébe. ízesítésre sok helyen használtak babérlevelet, cukrot (Hajdúszovát,<br />

Balmazújváros). Almosdon szokásban volt, hogy amikor a megfőtt gömböcöt a léből<br />

kivették, sütőben átsütötték, s azután tették vissza a levesbe.<br />

Tormaleves<br />

A tormával ízesített lében füstölt húst főztek, azután sózták, fűszerezték, habarták<br />

(Hencida, Hajdúhadház). Balmazújvároson a németek hasonló módon főzték meg<br />

a krumpligömböcöt is. 204<br />

Álmosdon a reszelt tormát rántásba forgatták, majd húslével<br />

engedték fel, tejföllel habarták, sóval, ecettel, cukorral ízesítették.<br />

Tojásleves<br />

A hagymával, paprikával készített rántást forró vízzel felengedték. Mikor főtt,<br />

a nyers, feltört tojást egészben beleütötték, s úgy kavarták, hogy a tojás később se<br />

menjen szét. Ezt tejjel, tejfellel kiegészítették és ecettel savanyították. (Általánosan<br />

ismert.) Almosdon az ecetet már előre beleöntötték a vízbe, mert így a tojás jobban<br />

együtt maradt. Itt buggyantott tojás a neve. Újszentmargitán a rántásba kevés köménymagot<br />

is pirítottak. Nagykerekiben borssal, Kismarjában babérlevéllel, Balmazújvároson<br />

cukorral ízesítették.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!