A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Hurkaleves<br />
Több változatban ismert.<br />
1. Egyik változat szerint a kukólevesnél leírt keveréket nem kukóba, hanem vékonybélbe<br />
töltötték, s ezt főzték bele a tejjel, tejfellel gazdagított savanyú zöldséglevesbe<br />
(Kismarja, Gáborján, Püspökladány, Hajdúhadház).<br />
2. Disznóöléskor a hurka abálólevének az alját az üstből kisebb edénybe öntötték<br />
a benne összegyűlt hurkamorzslékkal együtt, majd ebben a zsíros lében laska-,<br />
vagy reszelt tésztát főztek, ecettel megsavanyították, esetleg habarták (Balmazújváros).<br />
203<br />
Tüdöleves<br />
A kukólevesnél leírt tüdőskása keveréket nem töltötték hurkába, hanem egyszerűen<br />
a fövő lébe rakták és megfőzték, majd ecettel savanyították.<br />
Gömböcleves<br />
Disznótor után egy-két hónappal a felfüstölt gömböcöt megmosták, sózott, reszelt<br />
tormával ízesített vízben megfőzték. Ha megfőtt, a gömböcöt a léből kivették,<br />
s a levet külön elkészítették. A gömböcöt annyi darabra vágták, ahány tagú a család<br />
volt. Ezután visszatették a lébe, s mindenki úgy szedett belőle, hogy egy-egy darab<br />
gömböchús jusson a tányérjába. A lé elkészítése, ízesítése helységenként változott,<br />
bár az étel íz-karakterét mindenütt a torma adta meg. Volt, ahol csak habarták és<br />
ecettel savanyították (Hajdúnánás, Nagykereki, Kismarja, Hencida). Sok helyen a<br />
gömböccel együtt a lébe a szívet, nyelvet is belefőzték (a Hajdúságon kívül Konyár,<br />
<strong>Bihar</strong>nagybajom), Hajdúböszörményben, Püspökladányban, Hajdúszováton a habaráson<br />
kívül rántották is. Hajdúnánáson a savanyítás céljából savanyított ugorkát reszeltek<br />
a lébe. ízesítésre sok helyen használtak babérlevelet, cukrot (Hajdúszovát,<br />
Balmazújváros). Almosdon szokásban volt, hogy amikor a megfőtt gömböcöt a léből<br />
kivették, sütőben átsütötték, s azután tették vissza a levesbe.<br />
Tormaleves<br />
A tormával ízesített lében füstölt húst főztek, azután sózták, fűszerezték, habarták<br />
(Hencida, Hajdúhadház). Balmazújvároson a németek hasonló módon főzték meg<br />
a krumpligömböcöt is. 204<br />
Álmosdon a reszelt tormát rántásba forgatták, majd húslével<br />
engedték fel, tejföllel habarták, sóval, ecettel, cukorral ízesítették.<br />
Tojásleves<br />
A hagymával, paprikával készített rántást forró vízzel felengedték. Mikor főtt,<br />
a nyers, feltört tojást egészben beleütötték, s úgy kavarták, hogy a tojás később se<br />
menjen szét. Ezt tejjel, tejfellel kiegészítették és ecettel savanyították. (Általánosan<br />
ismert.) Almosdon az ecetet már előre beleöntötték a vízbe, mert így a tojás jobban<br />
együtt maradt. Itt buggyantott tojás a neve. Újszentmargitán a rántásba kevés köménymagot<br />
is pirítottak. Nagykerekiben borssal, Kismarjában babérlevéllel, Balmazújvároson<br />
cukorral ízesítették.