A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
szántak a levesbe, ezt természetesen előbb kellett megfőzni, azután tették bele a<br />
krumplit, a rántást és a fűszereket. Debrecenben füstölt orjával is főztek kolompir -<br />
levest, melyet vereshagymával, sokan ecettel is ízesítettek. Ecsedi István szerint ez<br />
„a legízletesebb tavaszi eledel", ,A debreceni polgárok nagyon szeretik".<br />
HABART<br />
KRUMPLILEVESEK<br />
Édes<br />
krumplileves<br />
Kb. 1/2 kg krumplit kockára vágva megfőztek, megsózták, majd világos (paprika<br />
nélküli) rántással berántották. A rántást már előre kevés tejjel felengedték, de ezen<br />
felül még tejfölös habarást is készítettek s ezt a levesbe keverték. Petrezselyem levéllel<br />
ízesítették (Álmosd).<br />
Savanyú krumplileves<br />
A kockára vágott krumplit sós vízben megfőzték, babérlevéllel, majoránnával<br />
ízesítették, ezután tejes, aludttejes, a jobbmódúak tejfölös habarást tettek bele, s<br />
még ecettel savanyították (minden helységben). Némelyek a savanyú krumplüevest is<br />
előbb paprikás rántással berántották (Álmosd, Kismarja, Nagykereki). Az ecet mellé<br />
egyesek kevés cukrot is tettek a levesbe (Hajdúnánás). Mindenütt szokás volt, hogy<br />
kolbászt, füstölt húst, vagy legalábbis sós szalonna szeleteket főztek a levesbe.<br />
Hagymaleves<br />
Eléggé elterjedt, szegényes leves. Átható íze miatt sokan nem szerették, de a<br />
változatosság kedvéért - vagy szükségből - többször megfőzték. Készítésének megyénkben<br />
három fontosabb variációja ismert:<br />
1. Egy-két fej vereshagymát kockára vágva zsírban dinsztoltak, majd kevés lisztet<br />
szórtak rá és vízzel felengedték, sózták és megfőzték. Sokan ecettel ízesítették, s<br />
aki tehette tejjel, tejfellel gazdagította, és személyenként egy-egy tojást főzött bele<br />
(Derecske, Zsáka, Konyár, <strong>Bihar</strong>nagybajom, Püspökladány, Hajdúhadház). Sok helyen<br />
tálaláskor száraz kenyeret aprítottak a levesbe (Ártánd, Kismarja). Neve Püspökladányban,<br />
Hajdúhadházon: rántott leves.<br />
2. Forró vízbe hagymát karikáztak, megfőzték, berántották, hűlni hagyták, majd<br />
kenyeret aprítottak bele, s így hidegen ették. Egy időben Debrecenben „divatos reggeli<br />
volt".<br />
7 / a<br />
3. Igen elterjedt az a változat, amikor a karikára, vagy kockára vágott vereshagymát<br />
rántással pirították meg, majd vízzel felengedték és ízesítették. A só mellé<br />
tehettek hozzá ecetet (Kornádi, itt savanyúleves a neve), ecetet és cukrot (Hajdúszovát,<br />
itt keselyleves a neve), tejet, vagy tejfölt, kevés ecettel (Zsáka, Újszentmargita),<br />
s tartalmasabbá tehették főtt tojással (Hajdúnánás, Álmosd, Kismarja).<br />
4. Kevés helyen ismerik a fokhagymalevest, amikor az izzó rántásba egy-két<br />
gerezd fokhagymát aprítottak, majd vízzel felengedték, sózták. Ezt tej és ecet nélkül<br />
ették, tehát a legszegényebb levesek közé tartozott (Kornádi, Zsáka, Hajdúhadház,<br />
Püspökladány, <strong>Bihar</strong>nagybajom).