A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

volt, hogy személyenként egy-egy darab füstölt kolbászt főztek a kásalevesbe. Tiszacsegén
árpadara levest főztek, ugyancsak cserépfazékban, kemencében. Akinek
módja volt, füstölt disznóhúst is főzött bele. Itt a rántásba sokan kevés fokhagymát
kevertek.
Gölödörleves
Hagymás, paprikás rántást pirítottak, ezt vízzel feleresztették, majd kukoricalisztből
készült gölödör-, vagy gölödinygombócokat főztek bele (Tiszacsege, Újszentmargita,
Újtikos).
Kukoricagombóc leves
Hasonló a gölődörleveshez, csak a kukoricagombócba tojást is kevertek (Almosd).
Tésztalevesek
A tésztalevesek zöme a pergelt levesek közé tartozik, de néhány esetben rántással
gazdagított formája is előfordul megyénkben.
Kötöttgaluska leves
A pirospaprikával készült rántást vízzel felengedték, sózták, majd kötött galuskát
főztek bele (Újszentmargita).
Eresztett tésztaleves
A sok vízzel felengedett rántásba - folytonos kavarás közben - igen hígra kavart
tésztát csorgattak (Fülöp).
Tojásos vagy csorgatott leves
A rántással gazdagított forró lébe jól elkevert nyers tojást csorgattak. A csorgatást
végezhették kanállal, vagy tölcséren át (Hajdúnánás, Kismarja).
Vízileves
A berántott forró lébe a kemencében vagy a tűzhely lapján sütött hasfótot főztek.
Igen szegény leves volt. Fülöpön erre mondták: „berántom a kutat".
Rántott krumplilevesek
A pergelt krumplilevesek mellett gyakoribbak a rántott, igen sokszor füstölt
hússal, kolbásszal gazdagított krumplilevesek.
Kolompírleves
Az előre elkészített rántást felmelegítették, a forró rántásba beleforgatták a
kockára vágott, megmosott krumplit, vízzel feleresztették, sózták. Legtöbben tettek
bele egy gerezd fokhagymát (Hajdúböszörmény, Püspökladány). Még elterjedtebb
volt az a módszer, hogy előbb a krumplit főzték meg, s azután adták hozzá a rántást
és a fűszereket. Neve Hajdúnánáson: röstölt krumplileves. Ha füstölthúst, kolbászt