A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
a levet lehetett használni ciberének. Használat előtt felmelegítették, kenyeret aprítottak<br />
bele és itták. Hidegen üdítő italként is fogyasztották, de étel savanyítására is<br />
használták.<br />
Újtikoson babérlevéllel ízesítették. Debrecenben forrás előtt kb. tojás nagyságú<br />
házi kovászt is tettek a lébe. Álmosdon az erjesztéshez kenyérbelet is alkalmaztak.<br />
Fülöpön erjedéskor kevés sót és meggyfagallyat tettek a folyadékhoz.<br />
KORPACIBERE-LEVESEK<br />
Újtikoson a főtt tészta levét korpaciberével savanyították, majd behabarták,<br />
sózták, babérlevéllel ízesítették. Ez itt böjti étel volt.<br />
Almosdon rizskását főztek a ciberébe s behabarták. A jobbmódúak a tejfeles<br />
habarásba tojást is ütöttek, s tálaláskor kevés reszelt tormát is tettek hozzá. Úgy<br />
tartják, hogy beteg gyomornak nagyon jó. Neve itt korpacibere.<br />
Debrecenben a korpaciberébe a jobbmódúak tojást ütöttek, ráhabartak, de rántással<br />
is sűrítették. Mások fél liter forrásban levő ciberéhez 1 kanál savanyú tejfelt,<br />
egy tojás sárgáját, picike sót kevertek, s úgy ették, hogy bele kenyeret tördeltek.<br />
Ecsedi István helymegjelölés nélkül közli, hogy tengerikásából is lehetett ciberét<br />
csinálni, de ehhez erjesztéskor a kovászon kívül még kevés ecetet is kellett adni.<br />
1 8 6 Borcibere, lőrecibere, seprőcibere<br />
A borcibere lényegében vízzel hígított forralt bor, melyet borssal, cukorral ízesítettek<br />
s evéskor bele kenyeret aprítottak. Az Ermelléken, a bihari síkságon a bortermelők<br />
télen heteken át borciberét reggeliztek. Erősebb hígítással iskolás<br />
gyerekeknek is adták. Általában gyengébb, rendes fogyasztásra kevésbé alkalmas,<br />
esetleg már enyhén ecetesedő borból, lőréből, kanborból, némelyek vízzel hígított<br />
seprőből készítették. Különösen a lőrecibere igen kellemes, üdítő hatású ital, s minimális<br />
(1-2 fokos) szesztartalmánál fogva nem is ártalmas. Debrecenben különösen a<br />
bakator szőlő törkőjéből készült lőreciberét kedvelték, mert ebben sok édes, aszú<br />
szőlőszem is megmaradt, s ez a lőrének kellemes ízt adott. Derecskén a lőreciberét<br />
karácsony este ették, kaláccsal. (Bár református faluról van szó, ez mégis a böjtre<br />
utal!) Újabban a borciberét némelyek szegfűszeggel, fahéjjal ízesítették.<br />
Répacibere<br />
Csak a nagysárréti falvakból van adatunk a cukorrépából készült répaciberére.<br />
A cukorrépát meghámozták, karikára szeletelték, fazékban vagy üstben megfőzték.<br />
Ülepedés előtt a levét leszűrték és eltették. A lé valószínűleg kiforrott és megsavanyodott.<br />
Fogyasztás előtt felforralták, Hajdúszováton ecettel, Szerepen fahéjjal ízesítették,<br />
majd kenyeret aprítottak bele. Főként ősszel fogyasztották.<br />
Ecsedi István említi, pontosabb helymegjelölés nélkül a savanyított cukor-,<br />
vagy céklarépából készült répaciberét. Szerinte a répát összevágták, hordóba betaposták,<br />
ahol kb. egy hét alatt megsavanyodott. Levéből csinálták a répaciberét, me-