A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

LEVESEK
Ciberék, ciberelevesek
A legegyszerűbb levesek magából a vízzel összefőzött alapanyagból állnak, mindenféle
sűrítő készítmény nélkül, legfeljebb némi ízesítő fűszerfélét adtak hozzá. A
bihari síkságon az ilyenféle leveseket nevezték ciberének. Mi ezt a terminológiát fogadjuk
el, holott több más tájon a ciberének nevezett levesfélét is dúsítják. Mi ezeket
ciberelevesnek nevezzük, mint azt régi szakácskönyvek is teszik. 185
A ciberék vidékünkön hol könnyű téli reggelik, hol nyáresti üdítő vacsorák. Katolikus
falvakban böjti eledelek. Ha ritkán kerül rá sor kedvelték, de ha szükségből
huzamosabb ideig kénytelenek ciberéket fogyasztani, az keserves, testsorvasztó állapot.
(Az egész télen ciberéken tengődő emberekről mondták, hogy „szalmán telelt
emberek", s az ilyeneket tavasszal nem szívesen hívták napszámba, mert nem bírták
a kemény munkát.) Egyes ciberéket nálunk étel alapkészítményként használtak rántott,
vagy habart ételek savanyítására. Fajtái:
Vízicibere vagy ecetcibere
Vizet melegítettek, majd kevés ecettel ízlés szerint savanyították, kevés cukrot,
vagy mézet tettek bele, s kenyérrel itták. Igen lenézett, hitvány ételnek tartották, de
egy-két alkalommal kellemes, fogyasztható étel. Több változata ismert:
a) borssal ízesítették (Hajdúszovát, Berettyóújfalu)
b) sóval itták, cukor nélkül (Hajdúböszörmény)
c) paprikával ízesítették (Újtikos, Tiszagyulaháza)
d) cukor helyett zaharinnal édesítették (Hajdúszovát, Hencida). Főleg ínséges
időben!
e) forratlan hidegvízből készítették. (Berettyóújfalu, Hajdúszovát. Itt nyáron
üdítő italként is itták.)
A víziciberét ciberelevesnek mondják: Újtikos, Hajdúszoboszló, Nádudvar.
Korpacibere
10 liter langyos vízben 3-4 kg búzakorpát áztattak. 5-6 nap múlva a korpa feljött
a tetejére: „megveszett a korpa". A víz zavaros lett, majd néhány nap múlva a
korpa leült az aljára, a lé letisztult s enyhe savanykás ízű lett. Ezután leszűrték s ezt