A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX ... - Déri Múzeum

n) Felvert galuska, kavart galuska, szaggatott tészta, kavart tészta
Az alapmasszát több vízzel, kavarható sűrűségűvé alakították, majd lágy állapotban
fakanállal apró darabkákra szaggatták közvetlenül a fövő ételbe.
o) Csorgatott tészta, eresztett tészta
A tésztát még hígabbra keverték, s kanállal vékony csíkokban belecsorgatták a
fövő levesbe, ahol az rögtön megszilárdult, s szabálytalan alakú, göbös tésztává
állt össze.
p) Grízgaluska
Gríz, tojás - melynek fehérjét külön habbá felverve adták hozzá - víz, kevés só
keverékéből állították elő, s kanállal szaggatták bele a fövő levesbe. Nagyon fontos
a kellő keménységi fok eltalálása, mert csak akkor lett szép és jó a grízgaluska.
r) Májgaluska
Darált májat kevés liszttel,k sóval, vízzel összekavartak, hagymás zsírba forgatták,
majd kanállal kis gombócokat szaggattak belőle, melyet a levesbe belefőztek.
s) Burgonyás galuska
A levestésztába ínséges időben kevés főtt burgonyát kevertek. Inkább szegény
családokra volt jellemző.
t) Kukoricagombóc, gölödör, gölödény
Még ritkább a kukoricalisztből vízzel, sóval, kevés búza-, vagy rozsliszt, zsír
vagy olaj, esetleg tojás hozzáadásával készült kukoricagombóc. Inkább román
nemzetiségi falukban, és a palóc származású Tisza-melléki lakosság körében
bukkan fel, szórványokban a Hajdúháton.
u) Vaj galuska
Olvasztott vajat tojással elkevertek, kevés liszttel összekavarták s a levesbe
szaggatták. Csak Álmosdon ismerték.
v) Zöldséggombóc
Vegyes zöldséget gombával együtt kockára vágtak, zsírban kevés vízzel megpárolták,
hozzá kevertek egy kockára darabolt, zsírban pirított zsemlét. Az egészet
összekeverték. Két nagy kanál lisztből 4 tojással 1 kanál zsírral, sóval, borssal
tésztát gyúrtak. Ebbe belekeverték az előbbi összeállítást. Negyedórai pihentetés
után ökölnyi gombócokat formáltak belőle, s ezt lobogó vízben megfőzték és ezt
tették a levesbe. Csak Almosdon ismerik.
z) Rizsgombóc
Kis pohárnyi rizst megfőztek, majd kihűtötték. Egy kis darab vajat 2 tojás sárgájával
jól elkevertek, beletették a rizst, sót, tojás felvert habját és kevés lisztet.
Belőle tojásokat formáltak s ezt főzték a levesbe.
7. A burgonya mint ételsűrítő anyag. A burgonyát karikára vagy kockára vágva
gyakran szokták levesbe tenni, hogy azt dúsabbá, laktatóbbá tegye. E levesek egy részét
egyenesen krumplilevesnek mondják, de tettek krumplit gulyásos levesbe, húslevesbe,
káposztalevesbe is.
8. Egyéb sűrítő anyagok. Ételek, főként levesfélék sűrítésére felhasználtak még
többféle anyagot. így pl. sokan pirított kenyeret aprítottak az ételbe. Van rá példa,
hogy zsemlemorzsát, mások búzakorpát szórtak a levesbe, de ezek csak ritkán s szórványokban
bukkannak fel, elsősorban a nyíri falukban.